Azoknak a vállalkozásoknak, akik technológia fejlesztésével
foglalkoznak Magyarországon, gyakran meg kell jelenniük az Amerikai Egyesült
Államokban, mivel jelenleg ez a világ egyik legerősebb piaca és a magas
fejlettségű technológia hordozója – mondták el az Economxnak a DLA Piper
szakértői.
Egészen 2023-ig ezek a vállalkozások kényelmes helyzetben
voltak, mert a rendkívül kedvező kettős adóegyezmény miatt az Egyesült Államok
nem vont le forrásadót a Magyarországra fizetett jogdíjra. A jogdíj jellemzően annak
az ellenértéke, hogy a magyar vállalkozás az általa fejlesztett technológiát
úgymond rendelkezésre bocsájtja.
Akárhogy is, kellemetlen
egy helyzet
2024-től azonban az egyezmény megszűnése miatt az Amerikai Egyesült
Államok 30 százalék forrásadót vet ki a fizetett jogdíjra. Ha hasonló
technológiát például egy német, dán, vagy angol vállalkozás ad licenszbe
amerikai vevőknek, akkor a 30 százalék forrásadót nem kell megfizetni, ezért
ezek a vállalkozások a magyarhoz képest versenyelőnybe kerülnek.
Mindennek lehet olyan következménye is, hogy a magyar technológiát fejlesztő cégek nem tudják elérni az amerikai vevőket versenyképes szolgáltatással, így vagy marginalizálódnak, vagy elhagyják az országot. Nyilván ez sem a vállalkozásra, sem a magyar gazdaságra nem hat építően.
Vannak azonban olyanok cégek, akik sem marginalizálódni, sem
elköltözni nem akarnak, mivel összeszokott, helyben működő csapatok.
A
maradásra ösztönzőleg hat az emberi erőforráson túl a kedvező helyi adózási
környezet is, ami egyébként támogatja magát a kutatás-fejlesztést és az
eredmény Magyarországról történő hasznosítását is – hangsúlyozták a szakértők.
Átalakult portfólió
és befektetés
Az Economx több ízben is foglalkozott azzal, hogy 2023-ban
az Amerikai Egyesült Államok által felmondott amerikai-magyar, a kettős
adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csak december 31-ig maradt hatályban,
és azok a befektetők, akik továbbra is az amerikai tőkepiacon szeretnének
közvetlenül befektetni, az idei évben már nem élvezhetik a korlátozott adózást.
Információink szerint az érintettek esetenként átalakították
a portfóliójuk összetételét és közvetlen amerikai részvénykitettség helyett más
részvényekbe, vagy más európai befektetési szolgáltatók által összecsomagolt
portfóliókba fektettek.
A befektetőknek dönteniük kellett, a kialakult államközi helyzetből adódóan vagy elfogadják a magasabb adózást, vagy zárják a közvetlen amerikai pozícióikat.
Akad arra példa, hogy átalakították, konvertálták a
közvetlen amerikai befektetéseiket „közvetett” amerikai befektetéssé.
Arra is van példa, hogy a közvetlenül amerikai társaságban
tartott részvények helyett olyan strukturált pénzügyi termékbe fektettek, amely
leköveti az amerikai részvénypiacot (például: ETF, vagy CFD), de a maga a
termék és a kibocsátója nem amerikai (hanem olyan országban honos szolgáltató,
amellyel Magyarország rendelkezik kettős adóztatást elkerüléséről szóló adóegyezménnyel).
Nem reális egy új
adóegyezmény megkötése
A DLA Piper szakértői az Economxnak kiemelték: a hátrány
leghatékonyabb feloldása egy új adóegyezmény megkötése lenne.
Erre azonban reális esély a közeljövőben nem igazán mutatkozik. Egy új egyezmény letárgyalása, ratifikálása és hatályba léptetése éveket, akár egy évtizedet is igénybe vehet a tapasztalatok szerint.
A jogalkotó persze tehet kísérletet a hátrány feloldására
például az amerikai forrásadó hatékony beszámításának lehetővé tételével, vagy
olyan országok közötti együttműködések kialakításával, amelyek elősegítik, hogy
a magyar vállalkozások egyszerűbben elérjék az amerikai piacot.
A hátrány feloldásának súlya végső soron jó eséllyel a
vállalkozáson marad. A cég bizonyosan olyan jövedelem-típus megszerzésére
törekszik majd, amely nem forrásadó-köteles az Amerikai Egyesült Államokban, és
szerződéseit, az üzleti modelljét ehhez próbálja alakítani. Ha mégis van
forrásadó-kötelezettség, akkor indokolt azt a jövedelemtípust redukálni.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik az, hogy a cégek az adott technológiával az amerikai piacot olyan országból közelítsék meg, amelynek kedvező adóegyezménye van az Amerikai Egyesült Államokkal.
Nincs egységes recept
Nyilvánvalóan nincs egységes recept, minden vállalkozás a
maga körülményeihez és lehetőségeihez alakítja a stratégiáját. Azt azonban
lényeges tudatosítani, stratégia kell egy olyan probléma kezeléséhez, amely korábban
nem létezett, és meg kell találni az optimális megoldást – hangsúlyozták végezetül
a szakértők.
