A tisztánlátást nehezíti, hogy nem csupán a finanszírozott
egészségügyi szolgáltatókról beszélünk, hanem ott vannak még a
magánszolgáltatók is – mondta el az Economxnak az egészségügyi szakjogász.
Simon Tamás szerint a perek száma mellett fontos lenne a
peren kívüli egyezségek száma is, bár ebben a körben lehet átfedés, hiszen ha
nem vezetett eredményre az egyeztetés, az eljárás perré alakul át.
Arra akadt példa, hogy néha megkeresték a finanszírozott
szolgáltatókat, miszerint a folyamatban lévő pereikről nyilatkozzanak (kik a
felperesek, milyen szakterületet érint a mulasztás, mekkora összegű a megítélt
kártérítés, sérelemdíj, perköltség és ezt ki fizeti, mennyit a biztosító,
mennyit a kórház).
A szolgáltatók válaszoltak is, ám nem tudni, hogy
az Országos Kórházi Főigazgatóság, illetve jogelődjei feldolgozták-e ezeket az
adatokat, példának okáért egy tanulmányban.
Nehéz átlagot
számolni
Átlagos kártérítést és sérelemdíjat akkor lehetne számítani,
ha tudnánk, hogy azt milyen jogcím szerint átlagosítsuk – emelte ki a
szakjogász. Hiszen egyedileg kell vizsgálni az ápolás-gondozást, a háztartási
kisegítést, a közlekedést, a gyógyszerköltséget...
A havi járadékok is változhatnak az inflációra tekintettel,
de ilyen kötelező előírás nincs. Adott esetben indíthatóak járadékfelemelés
iránti perek, így tehát egy ilyen eljárásnak nem biztos, hogy a
marasztalást megállapító ítélettel vége is van.
Valóban megjelentek a nagy értékű, százmillió forintot meghaladó perek, ám jellemzően ilyenkor több károsult is szerepel a felperesi pozícióban, vagy súlyosan károsodott gyermekről, netán végtag, illetve gerincsérült felnőttről van szó.
De akkor is vastagabban fog a bírák tolla, szól
a per, ha a károsodott személynek magas a jövedelme és a jövedelem kiesés
hosszú évekre fennáll.
Rekord kártérítési összegek a bíróságok gyakorlatában
- Agykárosodás (oxigénhiány)
120 millió forint - Down-szindróma
80 millió forint - Szélütés (stroke) 30
millió forint - Halál 100 millió
forint - Lábszártörés 20
millió forint - Térd merevítés 25 millió forint
- Amputáció, bénulás 40 millió forint
- Vese elvesztése 20 millió forint
(Forrás: Varga-Orvos Zoltán, egészségügyi szakjogász)
Minél inkább sérti a felperes, vagy a környezetének
életminőségét a károsodás, annál magasabb lehet az összeg.
A per időtartama
csak annyiban növelheti az összeget, hogy a marasztalási összegek után
késedelmi kamatot kell fizetni, ami adott esetben egész jelentős is lehet,
tekintettel arra, hogy Magyarországon nagyon elhúzódnak az orvosi műhibaperek.
Lassan dolgoznak a
szakértők?
A peren kívüli megegyezések azért húzódhatnak el, mert a
biztosítók szakértői hosszú idő alatt adnak véleményt és lényegében a szakmai
felelősségbiztosítókat nem köti a határidő, nem köti, hogy milyen időtartam
alatt kell válaszolniuk például egy szolgáltató megkeresésére.
A perek is gyakran éppen azért húzódnak el, mert a szakértők lassan adnak szakvéleményt. Peren kívüli megegyezés pedig azért sem jön létre sok esetben, mert a szolgáltatónak nemes egyszerűséggel nincs elég pénze.
Arra volna mód, hogy a magasabb eseti limittel működő
felelősségbiztosítás esetén meg lehetne állapodni arról, hogy a biztosító
egyösszegű marasztalást fizeti, a kórház pedig a járadékot.
Még magasabb eseti
limitű biztosítással azt is lehetne csinálni, hogy a havi járadékokat tőkésítik
a jövőre nézve és abból képeznek egy most fizetendő összeget. Ezzel lényegében
megválthatóak a járadékfelemelési perek is.
Alapvetően
gondatlanságról van szó
A munkavállaló, vagy egészségügy szolgálati jogviszonyban
lévő orvos, vagy más egészségügyi dolgozó gondatlan, vagy súlyos gondatlan
károkozás esetén négyhavi távolléti díjjal, míg szándékos károkozás esetén
teljes kártérítési felelősséggel állhat helyt a szolgáltatót ért
marasztalásért.
Ez azt jelenti tehát, hogy gondatlan károkozásnál nem sok
hárítható át a károkozóra, szándékos károkozás meg azért nem jellemző az
egészségügyi szolgáltatókra – emelte ki Simon Tamás.
Abban az esetben, ha az orvos, vagy egészségügyi dolgozó
megbízotti pozícióban van, vagy személyes közreműködő, akkor a teljes
marasztalási összeget elvileg átháríthatja rá a marasztalt egészségügyi
szolgáltató.
Ám ha a megbízotti pozíciókban kft-ként működik az orvos,
akkor korlátolt az áthárítás lehetősége, csak a törzstőke mértékéig lehetséges. Ellenben: ha
egyéni vállalkozó, vagy beltag egy betéti társaságban, akkor a teljes
marasztalási összeg áthárítható rá.
