A módosítás nem teljesen új keletű – mondta el az Economxnak
Ragány Zoltán. Az ügyvéd szerint a korábbi szabályok szerint lehetőség volt
erre, amellyel szemben úgynevezett felülbírálati indítványt lehetett
előterjeszteni a bíróságra.
Ennek a lehetőségét a jogalkotó megszüntette az új
szabályokkal. A módosítás meghatározza, hogy a bíróság döntését milyen
határidőn belül kell kezdeményezni, ezzel a határidő elmulasztása ellen
objektív lehetőséget teremt az eljárás elhúzódása miatti kifogás
előterjesztésére.
Ebben az esetben a nyomozó hatóságnak nyolc napja van
kezdeményezni a zár alá vételt az ügyészségnél, akiknek az intézkedéstől
számított egy hónapon belül kell indítványt tenni a bíróság felé. A bíróság ezt
követően dönt arról, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, vagy azt
haladéktalanul meg kell szüntetni.
Jogszerű intézkedés
és kártérítés
A Ptk. elvben ismeri a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és
végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősséget.
A Ptk. 6:549.§ (1) bekezdése szerint, a bírósági és az
ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben
okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal,
hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi
jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni.
Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a
bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy
bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A
kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
Ugyancsak újdonságot jelent, hogy a bírósági tárgyaláson,
szakvélemény ismertetését követően a védő a jövőben nem kérheti automatikusan a
tárgyalás elnapolását, hogy az érintett szakértő tárgyalási meghallgatásával
tisztázza a felmerült kérdéseket.
Korábban ezt a bíróságnak kötelező volt engedélyezni, azonban az új szabályok értelmében a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi meg a szakértőt, ha a jelenlétét nem tartja szükségesnek a tárgyalás folytatásához.
A büntetőeljárási törvény változása megkönnyítheti a bíróság
munkáját a védők online jelenlétének biztosításával, a védelem mozgástere
azonban szűkülhet amiatt, hogy már nem kötelező kihallgatni a szakértőt a
védelmi kérdések esetleges tisztázásához.
Sokakat érhet meglepetés
A sikeres nyomozások esélyét hivatott növelni a bíró
engedély nélküli zár alá vétel lehetősége, ami például egy NAV bűnügyi nyomozás
során sokakat meglepetésként érhet majd, ha esetleg bírósági jóváhagyás nélkül
veszik zár alá a vagyontárgyaikat, legyen az egy lakás, vagy bankszámla.
Cégvezetőknek és munkatársaiknak is érdemes előre felkészülni bármilyen eshetőségre, hogy tisztába legyenek a jogaikkal akár egy váratlan hatósági vizsgált, úgynevezett rajtaütés esetén is.
A módosítás alapján már nem szükséges, hogy a
jegyzőkönyvvezető jelen legyen személyesen a tárgyaláson, abban az esetben, ha
arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül, ami alapján a
jegyzőkönyvet nyolc napon belül el kell készíteni - hangsúlyozta végezetül a szakértő.
