Az Economx többször is foglalkozott azzal, hogy március
1-jétől szigorodott a munkaügyi és foglalkoztatás felügyeleti bírságok mértéke,
és egyes foglalkoztatási szabályok megsértésének egyéb szankciói is. Az, hogy
önmagában a bírságok emelkedése valódi megoldást jelent-e, nem eldönthető egy
egyszerű igen - nem felelettel – hangsúlyozta megkeresésünkre Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky
Ügyvédi Iroda szakértője.
A jogszabályváltozások célja a munkavállalók védelme, a
munkahelyi balesetek megelőzése és a munkavállalók egészségének és jogszerű
foglalkoztatásának elősegítése. Érdekes ezzel a céllal összevetni azt a tavaly
év végi változást, ami miatt 2024 szeptemberétől csak jogszabályban
meghatározott munkakörök esetén lesz kötelező az előzetes foglalkozás-egészségügyi
vizsgálat, illetve amely szerint könnyítésre kerülnek a munkavédelmi oktatás
szabályai is.
Gondatlan, illetve notórius
jogsértők
A munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a
duplájára, azaz 100.000 forintra emelkedik, a felső határa pedig 100 millió
forintra nő. Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos
munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára
emelkedik a bírságtétel.
A foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól 150.000 forintra módosul, a felső határ mikro- és kisvállalkozás esetén nem változik, középvállalkozás esetében maximum 20 millió forintra, a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén pedig 25 millió forintra nő.
Emellett szigorodnak a harmadik országbeli munkavállalók
engedély nélküli foglalkoztatási feltételei megsértésének szankciói, illetve új
esetként, tételes bírsággal büntetendő a munkaviszony megszűnése bejelentésével
összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása (harmadik országbeli
vendégmunkás foglalkoztatott esetén).
A bírságolható esetek bővülése, és a bírságok mértékének
növelése részben valóban elrettentésként szolgálhat és megfelelésre
sarkallhatja a munkáltatókat, hiszen a magyar cégeknél különösen jellemző
hozzáállás, hogy azok az előírások ténylegesen visszatartó erejűek, amik
megszegése bírsággal fenyeget.
Viszont a társaságok gondatlanul is elkövethetnek egy-egy
szabályszegést, amely esetben a figyelmeztetés nélküli, azonnali bírságolás
méltánytalan lehet.
Sokszor a
figyelmeztetés is elegendő
A hatóság korábbi gyakorlatára egyébként jellemző volt, hogy
sokszor csak figyelmeztessél élt, ezzel nevelve a magyar cégeket a megfelelő és
szabályszerű foglalkoztatásra. Tapasztalatunk szerint ez a vétlen jogsértések
esetén valóban megfelelő eszközként szolgált, és a hatóság által tett
iránymutatások által javult a cégek gyakorlata.
Notórius, vagy súlyos szabályszegők esetén azonban a
bírságtételek emelése valóban elrettentő eszközként szolgálhat, illetve
segítheti a foglalkoztatási és munkavédelmi feltételek javulását.
Önmagában a bírságok mértékének emelkedése nem feltétlenül eredményezi a foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartását, illetve a társaságok gyakorlatának a javulását.
Egy együttműködő hatóság, aki fenntartva az eddigi együttműködő
gyakorlatát, és aki megfelelő gyakorisággal ellenőrzi a munkáltatókat, és a
figyelmeztetések mellett indokolt esetben bírságot szab ki, alapvetően
hozzájárulhat a foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartásához és a
munkáltatók jogszerű gyakorlata kialakításához – húzta alá végezetül a
szakértő.
Elég sokat trükköztek
tavaly a munkáltatók
Az Economx korábban azzal is foglalkozott, hogy megjelent a
foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány, ami
a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot veszi górcső alá.
A kép egyébként meglehetősen sötét lett, az ellenőrzések alkalmával a cégek 67
százalékánál volt munkaügyi probléma. Az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban
csalnak a leggyakrabban.
Ez alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11
ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél
67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél
dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer
munkavállalót.
Az összegzés szerint továbbra is jelentős a
feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzött munkavállalók 15,67 százalékát,
vagyis több mint 6,3 ezer főt érintett. A fekete foglalkoztatók száma az egy
évvel korábbi adatokhoz képest némi csökkenést mutat, mert 2022-ben a feketén
foglalkoztatott munkavállalók aránya egy százalékkal magasabb volt (16,5
százalék).
Ugyanakkor a tavalyi évi adat a 2011. óta vizsgált első
háromnegyed éves viszonylatban a dobogó harmadik helyére került, vagyis nem
állunk túl jól a fekete munkások számában.
