A hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb bírói szerve, ám
a nemzeti bíróságokkal, az államok belső jogával ellentétben, a szuverenitás
elve alapján a bíróság előtt egyetlen állam ellen sem lehet pert indítani, ha
utóbbi nem fogadta el a Hágában működő testület joghatóságát.
Varga Réka nemzetközi jogász leszögezte: az alapvetés
szerint minden állam szuverén, és a nemzetközi jognak igazából nincs eszköze
arra, hogy úgymond „az államok fejére csapjon”, hiszen nem létezik nemzetközi
szuperhatalom, inkább az együttműködésre, a kölcsönös kompromisszumokra helyezi
a hangsúlyot.
A genocídium
egyezmény
A népirtás emberiség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi
bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6.
cikke szerint. 1948-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről
ENSZ egyezmény (úgynevezett genocídium egyezmény) született. A genocídium
egyezményt 153 tagállam – köztük Dél-Afrika és Izrael – fogadta el, ebben
rögzítették a résztvevő államok, hogy az egyezménnyel kapcsolatos vitákban
joghatóságot adnak a Nemzetközi Bíróságnak.
Talán paradoxonnak tűnhet, noha a Nemzetközi Bíróság
ítéletei minden fél számára kötelező érvényűek, ám a bíróságnak lényegében
nincsenek eszközei a végrehajtásukra. Egyetlen kényszerítő eszköz a Biztonsági
Tanács határozata lehet, ahol azonban az állandó tagok vétója érvényesülhet.
Ugyanakkor döntései így is nagy hatással vannak az államok közötti
kapcsolatokra.
A konkrét Dél-Afrika
vs. Izrael ügy
Ismeretes, Dél-Afrika annak megállapítását kérte Hágától,
hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt
kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével
Gázában. A keresetlevelet 2023 decemberében nyújtották be, a 80 oldalas dokumentumban
azt kérték, hogy állapítsák meg a zsidó állam felelősségét.
A hágai Nemzetközi Bíróság felszólította ugyan Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg mindent a népirtás megelőzése érdekében, de – Dél-Afrika várakozásaival ellentétben – nem kötelezte Izraelt a Gázai övezetben folytatott katonai műveletének befejezésére. Azt viszont jelezte, hogy a zsidó államnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza a népirtáshoz vezető cselekedeteket.
Ebbe beletartozik, hogy Izraelnek meg kell akadályoznia és
büntetnie kell a népirtásra történő felbujtást, a humanitárius segélyek
eljuttatását biztosítani kell, tilos a bizonyítékok eltüntetése, egy hónapon
belül pedig be kell nyújtania egy jelentést a bíróság előírásainak végrehajtásáról.
Lényegében olyan ideiglenes intézkedéseket írtak elő, amely célja, hogy megelőzze
a legrosszabbat, a genocídiumot.
Az izraeli érvek szerint Dél-Afrika nagyon eltorzítja a
történteket, és Izrael él az önvédelemhez való jogával, a gázai katonai akciói pedig
önvédelmi cselekmény a Hamász és más terrorszervezetek ellen, a civil áldozatok
száma pedig azért olyan magas, mert a terrorszervezetek élő pajzsként
használják őket. Azt pedig már előre jelezték, nem fognak engedelmeskedni egy
esetleges fegyverszüneti felszólításnak, a Dél-Afrika által kezdeményezett
eljárás pedig jogtalan és alaptalan.
A hágai
Nemzetközi Bíróság
Az International Court of Justice (ICJ) nem tévesztendő
össze a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amely szintén kiterjedt joghatósággal
rendelkezik, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi
felelősséggel foglalkozik.
Az ICJ 15 bíróból áll, őket az ENSZ Közgyűlése és az ENSZ
Biztonsági Tanácsa választja meg. Rajtuk kívül az adott ügyekben való
ítéletekhez a peres felek is delegálhatnak egy-egy bírót.
A megválasztott bírák személyes minőségükben vesznek részt
az ítéletalkotásban, vagyis nem országukat képviselik, hanem jogi alapon kell
döntést hozniuk egy kérdésben. A döntéseket többségi alapon hozzák meg, de
bármelyik bírónak megvan a joga külön- vagy párhuzamos vélemény alkotásához.
Ezek jelentősége különösen megnő olyan esetek kapcsán, amikor a testület
megosztott. A bíróság elnökét a bírák maguk közül választják három évenként,
titkos szavazással.
Van még egy lehetőség, a Nemzetközi Bíróság ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, amely kikényszerítheti elvileg a döntést, ám az öt állandó tagnak vétójoga van. A nemzetközi szakértők egybehangzó véleménye szerint az Egyesült Államok a BT bármiféle ügyben hozott, kötelező határozatát megvétózná, ha az ellenkezik az izraeli kormány érdekeivel.
Sőt, akad még egy utolsó utáni lépés is: a vétót követően az
ENSZ tagállamaiból álló Közgyűlés elé terjeszthető az ügy, s bár itt nem
születhet kikényszeríthető döntés, ám a nemzetközi nyomás igen erős lehet.
Lássuk be, a gázai háborúra adott eddigi reakciókra tekintettel, ez a presszió feltehetőleg
erős is lesz.
Nagyon nehéz
bizonyítani a népirtást
Varga Réka kiemelte: a genocídium egyezmény népirtás alatt
a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy
vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének
szándékával való elkövetését érti:
(a) a csoport tagjainak megölése;
(b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem
okozása;
(c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása,
melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
(d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül
a születések meggátolása;
(e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
Az egyezmény definíciójára tekintettel a felelősség nagyon
nehezen bizonyítható. A bíróság az alapján önmagában nem állapítja meg a
népirtás megtörténtét, mert például egy katonai hadműveletben sokan haltak meg. A
szándékot kell bizonyítani, hogy az egy csoport tagjainak egészben, vagy
részben történő kiirtására irányul.
Mivel akadnak olyan ügyek, amelyek akár tízen évekig is
elhúzódnak, sokszor az a reális, hogy a helyzetre a megoldást nem a jogi
eszközök, hanem a diplomáciai út adhat. Ugyanakkor az ilyen ügyeknek nemzetközi jogi szempontból nagy jelentősége lehet.
Hogy miért pont Dél-Afrika fordult Hágához? Erre nézve csak
spekulációk léteznek, lehet szimbolikus a döntés, de ennek lehetnek
belpolitikai és külpolitikai okai is – fejezte be végül Varga Réka.
Figyelemelterelés?
Az Economxnak szakértők jelezték, hogy sok minden más
szempontot is figyelembe kell venni az afrikai ország lépésével összefüggésben.
A USA Today például arra emlékeztetett, hogy Nelson Mandela, 1994 és 1999
között regnáló dél-afrikai elnök 2008-ig rajta volt a hivatalos amerikai
terrorista-megfigyelési listán, ahonnan George W. Bush akkori elnök vetette le.
A mintegy 60 millió lakosú országban 2023 második
negyedévében naponta átlagosan 68 gyilkosságot jegyeztek fel, ami közel 20
százalékos növekedést jelent 2019 azonos időszakához képest, az áldozatok
többsége fehér. A nemi erőszak bűncselekmények terén a második helyet foglalja
el a világon, minden 100 ezer nőből 137 áldozat (az áldozatok többsége itt is
fehér). A lakosság 20 százaléka fertőző AIDS-beteg.
A fehér lakosok száma 1994 óta 20 százalékról 8 százalékra
csökkent, így elképzelhető, a dél-afrikai kormány ezekről az égető, súlyos
társadalmi problémákról valamilyen mértékben szeretné elterelni a nemzetközi
közvélemény figyelmét.
Akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint új világrend
van születőben, a Nyugat gyengül és a korábbi hegemóniával elégedetlen afrikai,
ázsiai, latin-amerikai országok éppen a nyugati jogrendszer adta lehetőségeket
próbálják kihasználni.
