Magas szintű informatikai ismeretekkel bíró kibernyomozókból
álló csapat kezdte meg a munkát tavaly szeptemberben a különböző osztályok (Országos
Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Kiberstratégiai
Osztály, Bűnügyi Szervek Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni
Osztály) összevonása révén.
A fizetésük is kimagaslónak számít, a különböző beosztások
(például: vezető, kiemelt főelőadó, kiemelt főnyomozó, főnyomozó, nyomozótiszt
stb.) szerint a hivatásos pótlék mértéke 350-650-820 százalék is lehet.
Az Economx az ORFK szakértőitől megtudta, hogy az elmúlt három év
adatai alapján a csalásokon belül az online csalások száma nőtt a legnagyobb
mértékben, 2022-ben a csalások mintegy 50 százaléka tartozott ebbe a típusba, és ez
az arány 2023-ban tovább emelkedett.
Már 72 százalékos az
online csalások aránya
2023-ban a csalások 72 százaléka – közel 14 ezer eset – már az
online térben történt, és ezzel az okozott kár meghaladta a 10 milliárd forintot. Az eljárások során eddig 436
főt gyanúsítottak meg, 56-an vannak
letartóztatásban, és jelenleg egy fő áll bűnügyi felügyelet alatt.
Ugyancsak jelentős emelkedés tapasztalható az online tér használatához
kapcsolódó további bűncselekmények körében, így az információs rendszer felhasználásával
elkövetett csalások esetén, ami több mint kétszeresére nőtt.
Nem mindenki
hivatásos rendőr
A rendőrség kiberbűnözés elleni egységét nemcsak hivatásos
állományú tagok alkotják: tekintettel
az online térben elkövetett bűncselekmények specialitására, számos
informatikus, illetve releváns
szakterületek munkatársai alkotják a hálózatot. (A Mátrix Projekt programon
összesen 300 ember dolgozik.)
A státuszok betöltésére
kizárólag előzetes kiválasztási eljárást követően van lehetőség, majd a
résztvevők komplex vizsgával záruló
oktatáson vesznek részt.
Célkeresztben a
pénzintézetek ügyfelei
Mivel az online csalások sértettjei szinte kivétel nélkül
valamely pénzintézet ügyfelei, kiemelt szerepe van a vagyon megtartása,
visszaszerzése érdekében a bankok és a nyomozó hatóságok gördülékeny
együttműködésének.
Ennek fényében az ORFK és az OTP Bank Nyrt. együttműködési
keret-megállapodást kötött, így a vagyon megóvásának hatékonysága egyértelműen
nőtt. Az együttműködés mintájára más pénzintézetek is jelezték kooperációs
szándékukat.
Ezek a leggyakoribb
elkövetési módszerek
A nyomozók a
csalások során alkalmazott módszerek közül 21 típust azonosítottak. Ilyen
például a banki ügyintézőként
történő telefonhívás (amikor az elkövetők pénzintézet alkalmazottjának adják ki magukat és ráveszik arra a
sértettet, hogy megadja a bankadatait).
Ilyen az SMS csalás (elektronikus
üzenetet küldenek több száz, vagy akár több ezer embernek rövid idő alatt valamely szolgáltató nevében) vagy a
befektetési csalás (olyan területeken kínálnak vonzó lehetőségeket, mint például a részvények, vagy a kriptovaluták).
A jegybank tapasztalatai
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségén megtudta: a kibercsalások során telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat (például a belépési azonosítót, a jelszót, a PIN-kódot, vagy a telekódot).
Előfordulhat, a csalók e-mailben vagy akár egy népszerű csevegő-programon keresztül hamis banki honlapra invitálnak, vagy egy „vírusirtó” (valójában kémprogram) letöltését kérik.
