Az ötvenes években már közel ezer hektáron termesztettek földimogyorót,
elsősorban Békés megyében, ám a békési feketeföld helyett a Kiskunság, a
Homokhátság, a Nyírség laza, homokos, illetve a Hajdúság löszös talaja végül is
jobbnak bizonyult – mondta az Economx megkeresésére Balla Zoltán agrármérnök.
Igazából az vetett véget a földimogyoró hazai karrierjének,
hogy a búza, a kukorica, a napraforgó, a repce sokkal kevesebb kézimunkát
igényelt, jobban lehetett gépesíteni a termelést. Ám az elmúlt tíz évben,
2013-tól számítva, újjáéledt a magyar földimogyoró.
A folyamatosan visszatérő aszályos, száraz időszak, a
klímaváltozás minden kihívása ellenére a földimogyoró remekül helytállt
(természetesen arról szó sincs, hogy nem igényelné a vizet, de mégis sokkal
jobban alkalmazkodik).
Lépésről lépésre
lehet haladni
Balla Zoltán és Kővári Róbert vállalkozók jelenleg a
dél-alföldi Zákányszéken, 15 hektáron termesztenek földimogyorót, lépésről-lépésre
növelték a gazdaság területét.
Az agrármérnök több fajtát is nemesített, a
Balla, a Zoltán és a Kata magyar földimogyorófajták. Sok gazda mondja, hogy
akár 100 hektáron belevágnának a termesztésbe, viszont nekik azt tanácsolják,
hogy fokozatosan haladjanak.
Kezdetben elég 1000-1500 négyzetméteren belevágni, szükséges megvizsgálni, mennyire is szereti a földimogyoró az adott területet – még ha tudjuk, a homokos talajt többnyire kedveli.
A földimogyorót nem csak pirítják, csomagolják, de hidegen
sajtolt földimogyoró-olaj is készíthető. De árulnak fémzárolt vetőmagot is, ezt
nagyon is keresik a gazdák, a magas fehérjetartalma miatt abraktakarmányt
állítanak elő, és még brikettet is készül a héjából.
Bármilyen hihetetlen, a
préselt mogyoróhéj fűtőérték szempontjából lényegében felveszi a versenyt a
tölgyfával.
Nagyon fontos, ne csak megtermeljük, hanem terméket is
készítsünk a földimogyoróból, ráadásul nem igazán elvetni művészet, hanem
kiszedni a földből, és feldolgozni.
Meg sem közelítik a
magyar mogyoró minőségét
Rengetegen jelentkeznek, hogy komolyan érdekelné őket a
földimogyoró-termesztés, váltanának kultúrnövényt. A friss, pörkölt magyar
mogyoró minőségét meg sem közelíti például az unión kívüli országokból,
elsősorban Kínából behozott termék, és az is biztos, ami a szupermarketek
polcán kapható, az egy évvel, de nemegyszer két évvel korábban leszüretelt
termés.
A magyar gazdák pedig jobban a pénzüknél tudnak maradni, mert be kell látni, nem tudunk versenyezni például a cseh, a lengyel, a szlovák sárgarépával, krumplival.
A termelést, a termékpályát viszont gondosan ki kell
építeni, szervezni, az nem működik, hogy ha 15 gazdaság van, akkor mindenhol
legyen egy több tízmilliós kombájn.
A termelők között integrációra van szükség, a mogyoró
tulajdonságaiból fakadón kisüzemi technikákat kell alkalmazni, válogatni,
csomagolni, eladni, értékesíteni csakis összehangoltan lehet komoly
eredményeket elérni. Elsődleges minden itthon kell feldolgozni a családi
gazdaságokban.
Biztató, hogy az agrárkormányzat nagy potenciát lát a
földimogyoróban, már igényelhető területalapú támogatás, és a fehérje-programba
is bekerült.
