Miként arról az Economx vasárnap beszámolt, hatalmas káosz
alakult ki az M7-es autópályán, egymást érték a balesetek. A Fejér Vármegyei
Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a több, különálló közúti közlekedési
baleset feltételezhetően a sűrű köd nyomán kialakult rossz látási viszonyok
miatt történt.
A katasztrófavédelem sorra áramtalanította a balesetekben
érintett járműveket és a baleset helyszínére számos mentőegység, köztük mentőhelikopter is érkezett, a mentés.
Ki viseli a kárt?
Az Economx megkeresésére Sáfrány Írisz szakjogász elmondta:
alapesetben, ha valaki közlekedési baleset részese, akkor általában a gépjármű
vezetői az útról félrehúzódva, kitöltik a kék-sárga baleseti bejelentő lapot és
a vétkes gépjármű biztosítója téríti meg a vétlen gépjárműben keletkező kárt.
Ha felek között nincs megegyezés annak tekintetében, hogy ki
a felelős, akkor rendőrt kell hívni és a biztosítók az eljárás eredménye
alapján fizetnek a károsultnak.
Abban esetben azonban, amikor negyven autó ütközik a
sztrádán, nem igazán van lehetőség arra, hogy a felek egymás között megállapodjanak
abban, hogy ki volt a vétkes.
Nem is javasolt a helyszínen megpróbálni egyezkedni, ugyanis a hétvégén tapasztalt látási viszonyok mellett, további személyi sérülések adódhatnak abból, ha a károsultak a leállósávban egyezkednek, fotózzák a járműveket stb.
A vasárnapihoz hasonló esetben mindenképpen a nyomozóhatóság
feladata, hogy eldöntse, ki volt a felelős (vagy kik voltak a felelősek) a
baleset megtörténtéért.
Egy ilyen nyomozás hónapokig, de sok esetben évekig is
eltart, mire megállapítható, hogy kinek a biztosítója köteles téríteni a
károkat.
A kártalanítási alap
és jelentősége
Azért, hogy a károsultaknak ne kelljen méltánytalanul éveket
várnia, ezért a hazai biztosítói közösség, több mint tíz éve önkéntesen
létrehozott egy speciális, tömeges kárrendezési szabályozást. Ennek értelmében,
arra az esetre, ha a balesetben érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja
a húsz darabot, közös hozzájárulással létrehoztak egy kártalanítási alapot.
Ennek az alapnak a terhére, a biztosítók meg tudják kezdeni a kártalanítást, a nyomozóhatóság döntésének kivárása nélkül.
A tavalyi hasonló balesetnél – amikor porvihar miatt alakult
ki hasonló tömeges karambol - a MABISZ közleményt adott ki, miszerint minden
károsult a saját felelősségbiztosítója vagy a MABISZ felé jelenhette be az
igényét. A kárfelmérést a biztosítók elvégezték és a károsultak részére jogcím
nélküli előlegként kiutalták a biztosítási összegeket.
Az alap terhére lehet érvényesíteni a gépjárműben
bekövetkezett károkat, a személyi sérülésből eredő károkat, a gépjármű
elszállíttatásának költségét, valamint amennyiben az egyes gépjárművek CASCO
biztosítással rendelkeznek, a CASCO önrészére is lehívható az előleg.
A biztosítói kártalanítás csak előleg!
Fontos megjegyezni, hogy a biztosítók által kifizetett
kártalanítás egy előleg. A balesettel összefüggésben a nyomozásnak idővel lesz
egy olyan eredménye, amely a felelősséget meg fogja állapítani.
Ekkor pedig
azoknak a személyeknek, akik felelősek voltak a baleset bekövetkeztéért, az előlegként
kifizetett összeget vissza kell fizetniük a biztosítók részére – emelte ki a
Jog365.hu szakértője.
Az előleg lényege tehát az, hogy a tényleges károsultaknak
ne kelljen méltánytalanul akár több évet is várni arra, hogy a pénzükhöz
jussanak, így könnyen megeshet, hogy olyan személyeknek is kifizetésre kerül
kártalanítás, akiknek egyébként nem járna.
Ha a nyomozás eredménye olyan sofőrt hoz ki vétkesnek, aki
jogalap nélkül részesült a kártalanításból, az összeget vissza kell fizetni a
biztosító részére.
