Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk
hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén
végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett – írta meg
a 24.hu
az adatok alapján.
A magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról,
a megkérdezettek:
- 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12
százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb
eredmény, mint a 2021-es. - 63 százalék értett egyet azzal, hogy az ország hanyatlóban
van.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás
rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:
- a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
- a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
- erős vezetőre van szükség,
- az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a
gazdagoktól, - és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.
A legrosszabbnak Dél-Afrikában látják a helyzetet, míg a németek többsége ebből a szempontból nagyjából elégedett.
A magyarok ugyan arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető
visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem
tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban
viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar
gazdaság a gazdagoknak kedvez.
A magyarok a politikáról is állást foglaltak:
- 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is - úgy
vélik, hogy azok nem törődnek az átlagemberrel - 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről
népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Erre is van magyar válasz:
- 52 százalék szerint le kell állítani a bevándorlást, ezzel a
megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet. - 81 százalék szerint a munkaadóknak előnyben kell részesíteniük
a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár a válaszadók fele
gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól.
A magyarországi válaszadók 70 százaléka az elitet egy zárt,
hasonló értékeket valló csoportnak látja, ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi
része nem érdekli őket. Csak 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi
társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.
A felmérésbe a közpénzekkel kapcsolatos kérdések is
belekerültek:
- a magyarok háromnegyede elutasítja azt, hogy egy esetleges
adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét, - mindössze 9 százalékuk támogatna egy ilyen kezdeményezést.
A magyarok szerint a kormánynak több pénzt kellene juttatnia:
- az egészségügybe, de ezt szorosan követi az oktatás és a
közbiztonság, - a negyedik helyen a szegénység és a társadalmi
egyenlőtlenség csökkentése áll, - de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az
infrastruktúra-fejlesztést is említette, - a honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület,
ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még
elvonásokat sem bánna.
