Az Economx januárban
adta hírül, hogy megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió
tagországai között a Transparency International berlini központja által
közreadott Korrupcióérzékelési index 2023-as rangsorában. Hazánk egymás után
másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is
csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180
országot értékelő listán.
A Legfőbb Ügyészség azonban hétfőn közleményben cáfolta a
rangsort, és pénteken pedig azt közölték az Economx megkeresésére, hogy az
Eurobarometer felmérését tekintik elfogultságtól mentes, reprezentatív kutatásnak,
sőt, Polt Péter, legfőbb ügyész február 19.-i keltezésű levelében válaszolt is Vadai Ágnes DK-s
képviselőnek, aki korábban kérdést tett fel neki.
Mennyire is vagyunk
korruptak?
A legfőbb ügyész szerint az Eurobarometer az Európai Unió
közvélemény-kutatása, a Transparency International egy civil szervezet, így
felmérése nem tartozik a feladatkörébe tartozó ügyek közé, erre a véleményre a
magyar ügyészség nem alapozhat intézkedést.
Az 2023-as eredményei szerint a magyarok 22 százaléka
gondolja úgy, hogy a korrupció érinti a mindennapjait. Ezzel Magyarország az EU
27 tagállama között a középmezőnyben helyezkedik el.
A reprezentatív kutatás során a megkérdezettek 9 százaléka
válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e személyesen korrupciót az
elmúlt egy évben. Az ügyészség hatáskörébe ezek az esetek tartoznak, és nem a
korrupció érzetének vizsgálata. Hiszen a nevében is szerepel ez egy percepciós
mutató, vagyis nem objektív alapon rangsorolja az országokat, nem az objektív
valóságot tükrözi, és nem igazolható tény, hanem az összeállító szervezet
véleménye.
Huszonhatezer
személyt kérdeztek meg
Az adatfelvétel 2023. április-májusban történt, összesen 26
509 személy kérdeztek meg., a 27 tagállamban, Magyarországon 1021 embert.
Az Eurobarometer 2023-as felmérése a megkérdezettek esetében
nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a
korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a
válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22 százaléka
válaszolt igennel.
Az uniós átlag 24 százalék, vagyis a magyar értékelés két
százalékponttal jobb, amely eredmény – ellentétben a Transparency International
jóval kedvezőtlenebb képet adó felmérésével – az uniós tagállamok
középmezőnyébe teszi Magyarországot, 14 tagállam mögött 12 tagállamot
megelőzünk – hangsúlyozta Polt Péter.
Bár az európai átlag 70 százalék, Magyarország hat
tagállamot is megelőz (Görögország, Horvátország, Portugália, Ciprus, Málta,
Spanyolország).
Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy
a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet,
vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt úgy, hogy igen. Tény, 21 tagállamban
jobb a helyzet, ám olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, vagy
Csehország.
Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik. Az ügyészség
feladata a bűncselekmények nyomozásának felügyelete – egyes ügyekben a
nyomozása –, a vádemelés, a vád bíróság előtti képviselete. Ez történik a
korrupciós bűncselekmények esetében is. A különböző mérések során
megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció,
büntetőjogon kívül eső kérdés.
Arra a kérdésre, hogy a válaszadó ismer-e valakit, aki vesztegetett,
vagy vesztegetést fogadott el, a válaszadók 16 százaléka válaszolt igennel, ami
a tagállamok rangsorában a 18. helyre elég.
