Az Economx több ízben is foglalkozott azzal, hogy 2023-ban az
Amerikai Egyesült Államok által felmondott amerikai-magyar, a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény csak december 31-ig maradt hatályban, és azok a
befektetők, akik továbbra is az amerikai tőkepiacon szeretnének közvetlenül
befektetni 2024. január elsejétől már nem élvezhetik a jelenlegi korlátozott
adózást.
Ám már 2024. februárt írunk, vagyis az érintett cégeknek, befektetőknek felkellett készülniük a változásokra. Az Economx megkeresésére Szadai András, a WTS Klient szakértője elmondta: a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti, 1979-es egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről egy fontos sarokpont a két ország közötti adózási együttműködésben, így a tény, hogy az 2024. január 1-jétől kezdődően már nem alkalmazható, magánszemélyeket, illetve társaságokat érintő struktúrák átgondolását teszi szükségessé.
Magánszemélyek esetében körülményessé válhat a helyzet, hiszen egyezmény hiányában az osztaléknak, illetve kamatnak minősülő jövedelmek adózását bizonyos esetekben két ország nemzeti szabályainak áttekintésével kell majd kezelni.
A klasszikus befektetői kör mellett érintettek lehetnek azok a munkavállalók, akik például a munkáltatójuk USA-beli anyavállalatának részvényeit kapták munkavállalói részvényjuttatás keretében. Abban az esetben, ha ezek a papírok osztalékot is fizetnek, és olyan munkatársak kapták ezeket, akik több országban is dolgoznak, még körültekintőbben kell megvizsgálni az esetleges adózási következményeket,
Két fontos szempont a
vállalatoknak
Vállalati oldalról két fontos szempont van – emelte ki Szadai
András. Az elkövetkező időszakban fontos lehet ezeket átgondolni minden olyan
vállalatnak, ahol tagi, részvényesi oldalról érintett egy amerikai illetőségű
társaság.
Az egyik ilyen szempont az úgynevezett belföldi ingatlannal
rendelkező társaságok adóztatása, a másik pedig az úgynevezett cégcsoport-finanszírozással érintett struktúrák. Amennyiben egy USA hátterű
vállalatcsoporton belül egy magyar társaság eszközeinek meghatározó hányada
belföldi, Magyarországon fekvő ingatlanokból áll (például egy magyar ingatlanos
projekttársaság) és egy ilyen társaságban egy USA illetőségű anyavállalat
értékesíti a részesedését, a jelenlegi jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy
Magyarország megadóztassa ezen részesedés értékesítésen az USA cég által elért
nyereséget.
Adóegyezmény hiányában, már nem érvényesül ez a
korlát, így az USA hátterű ingatlanos projekttársaságok esetében kiemelt
figyelmet szükséges szentelni az esetleges exit pozíciók optimalizálásra.
A cégcsoport-finanszírozással foglalkozó magyar társaságok számára mindig is alapvető fontosságú volt Magyarország kiterjedt adóegyezményi hálózata a kamat és osztalék jövedelmek forrásadóztatása kapcsán.
Az USA egyezmény hatályon kívül helyezésével ez is egy olyan
terület, ahol megváltozott körülményekkel kell szembesülniük USA hátterű
cégcsoportoknak. Itt is szükséges lehet tehát a meglévő struktúrákhoz
hozzányúlni.
Közel 80 bilaterális
egyezményünk van
Jó, ha tudjuk, hogy a kettős adó egyezmények biztosítják
azt, hogy egy adott jövedelem a cégek, vagy magánszemélyek esetében csak egy
országban adózzon, és külön szabályokat tartalmaznak az egyes jövedelmek, és
adók beszámítására és figyelembevételére, de akár az egyes országok adóhatóságai
közötti egyeztetésekre is.
A Pénzügyminisztérium mindenki számára elérhetővé teszi a
hatályos, és alkalmazható kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények
szövegét (közel 80 bilaterális egyezményről van szó).
Ezek a kettős adó egyezmények kétoldalú egyeztetések eredményeképpen születtek meg, és előfordult már, hogy egy korábban megkötött adóegyezmény a későbbiekben egy újabb, modernebb, újratárgyalt adóegyezmény váltotta fel (ilyen egyezmény például az 1979. évi német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelyet 2011-ben modernizáltak az OECD Modellegyezmény alapján).
A kettős adó egyezmények „fejlődésének” újabb szakasza a
Multilaterális Egyezménnyel (Multilateral Instrument, MLI) vette kezdetét. A
Multilaterális Egyezmény lehetőséget ad arra, hogy kétoldalú tárgyalások nélkül
számos adóegyezményt módosítsanak egyidejűleg.
Átalakították a
portfóliójukat?
A Niveus Consulting Group partnere, Bagdi Lajos az Economx megkeresésére elmondta: több
helyről azt az információt kapta, hogy az érintettek esetenként átalakították a
portfóliójuk összetételét és közvetlen amerikai részvénykitettség helyett más
részvényekbe, vagy más európai befektetési szolgáltatók által összecsomagolt
portfóliókba fektettek.
A cégek vonatkozásában több esetben felmerül a magyar cég
illetőségének migrálása, több európai desztináció is szóba került a forrásadóztatás
elkerülése érdekében – húzta alá Bagdi Lajos.
