Január közepén volt az Economx podcastjének vendége Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem professzora, aki a közelmúltban lett a legmeghatározóbb közbeszerzési szakértők egyike.
A beszélgetésből többek között megtudhattuk, hogy nemzetközi szinten is kihívásokkal szembesülnek a közbeszerzési szakemberek, ennek oka leginkább az, hogy folyamatosan változik a jogértelmezés, amit minden európai szakembernek követnie kell.
Tátrai Tünde szerint
a magyar folyamat legkomolyabb problémája, hogy nincs elég piaci szereplő a piacon, jellemzően egy-két szereplő van, ami ellehetetleníti a versenyt.
Ez szintén több összetevőből adódott, egyébiránt kelet-közép-európai jelenség, ami nem mondható el azokról az országokról, ahol nem szükséges betartani egyes uniós szabályokat – magyarázta a professzor.
A szakértő a közbeszerzés-modernizációjának lehetőségét elsősorban szervezetrendszeri modernizációban látja, hiszen az összes szervezet hatékonyságát együttesen kell vizsgálni ahhoz, hogy a közbeszerzési piac hatékonyságát növelni lehessen.
Tátra Tünde úgy látja, komoly áttörést hozhat a pályázati rendszer mindkét oldalán a mesterséges intelligencia, hiszen a technológia lehetővé teszi, hogy a kiíró és a pályázó is gyakorlatilag korlátlan adatbázisból dolgozzon, ráadásul a szükséges statisztikák és adatok is gyakorlatilag valós időben állnak majd rendelkezésre.
A DK-s Vadai Ágnes ezután azzal az egyszerű kérdéssel fordult Polt Péterhez, hogy a legfőbb ügyész szerint is terjed-e a korrupció a közbeszerzésekben.
Polt Péter válaszában egyrészt elismerte, hogy az Economx podcastjében valóban elhangzott: az alacsonyabb értékű közbeszerzésekben is nőtt a korrupciós fertőzöttség, „ezt azonban Tátrai Tünde professzor a műfaj jellegéből adódóan – konkrét adatokkal nem támasztotta alá" – tette hozzá.
A legfőbb ügyész szerint arra a kérdésre, hogy a korrupciós bűncselekmények mennyire tekinthetők elterjedtnek a közbeszerzési eljárásokban, az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) rendszerében rögzített adatokból lehet következtetni. A korrupciós bűncselekmények kapcsán az ENyÜBS-ben az elkövetés módszerére vonatkozóan rögzített adatok utalhatnak a közbeszerzési eljárásban történt elkövetésre – ismertette Polt Péter.
Majd közölte az ellenzéki képviselő levelére válaszul a 2019 és 2023 között e körben rögzített adatokat.
A Polt Péter által közölt adatokból többek között kiderül, hogy 2019 óta jelentősen növekedett a korrupciós bűncselekmények száma. Amíg öt éve 460 esetről szereztek tudomást a hatóságok, tavaly kereken 2 000 ilyen eset volt.
A legdrámaibb év a 2021-es volt, akkor 6 219 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, amiből 532 hivatali vesztegetés, 5 444 pedig hivatali vesztegetés elfogadása volt. Ez azt jelenti, hogy abban az évben
átlagosan minden egyes nap tizenhét (17) darab korrupciós bűncselekményt regisztráltak hazánkban.
Bár Polt Péter magyarázata szerint nem korrupciós bűncselekmény, a teljes kép érdekében rendelkezésre bocsátotta a versenyt korlátozó megállapodás során közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmények számát is.
Itt a 2020-as és 2023-as évek voltak a kiugróak.
A legfőbb ügyész ehhez hozzátette, az ENyÜBS adatgyűjtésben az adatok akkor kerülnek rögzítésre, ha a nyomozó hatóságok, illetve az ügyészség a bűncselekmények kapcsán statisztikai adatszolgáltatást megalapozó eljárási döntést hoz (például feljelentés elutasítása, megszüntetés, felfüggesztés, vádemelés), amelyhez kapcsolódóan a statisztikai adatszolgáltatás megtörtént.
Egyébként a héten hozta nyilvánosságra a Transparency International, hogy megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Korrupcióérzékelési index 2023-as rangsorában mint az unió legkorruptabb országa. Hazánk egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180 országot értékelő listán.
