Az ESG-törvény jelentősége miatt az Economx már többször is
foglalkozott a jogszabállyal, amelynek egyik lényeges pontja, hogy egyes
vállalatoknak már a saját beszállóikat is ellenőrizniük kell. Ez azt jelenti,
hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a cég közvetlen működési hatókörén
túli vállalatok működésében is.
A tegnapi konferencia beszélgetésen is elhangzott, azt
próbálják felmérni a több száz oldalból álló törvénnyel, hogy egy adott cég
milyen hatást okoz a környezetre, a társadalomra.
A BDO Magyarország szakértője
hangsúlyozta: ebben a körben olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint
például az erőforrás felhasználás és a körfogásos gazdaság, az éghajlatra, a
környezetszennyezésre, a biodiverzitásra, az ökoszisztémára gyakorolt hatások,
de ugyancsak a fontos a saját munkaerő kezelése, a társadalmi, a szociális hatások.
Lépcsőzetes
életbeléptetés
Veisz Ákos szerint a Parlament által 2023 decemberében
elfogadott ESG törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes
vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a
környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.
A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország
területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak
minősülő nagyvállalkozásokra.
Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép
hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum
értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft
mérlegfőösszeg).
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körét a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja
határozza meg.
Ilyesmik derültek ki
a cipőgyártó cégről
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről
szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (CSRD - Corporate Sustainability
Reporting Directive) értelmében minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis-
és középvállalkozásnak kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie.
De már így is derültek ki érdekes esetek, amelyek a törvény okán a jövőben jóval nagyobb valószínűséggel fognak napvilágot látni. Egy nyugat-európai nagy cipőgyártóról például kiderült, hogy az egyik beszállítója parafa dugókat szállít neki, ám olyan mértékben és olyan területről, ahol tíz év múlva már nem lesz alapanyag a dugók elállításához.
Kínai és mianmari
kiskorúak
A BDO Magyarország másik szakértője, Kovács Zsófia arra
mutatott rá, hogy a cégek nagy kockázatot vállalnak, mert adott esetben a pénzbírság
elérheti a teljes forgalom 2 százalékát.
A cégek pedig nem védekezhetnek már azzal, hogy nagyon sok partnerük van, és
átláthatatlanok a beszállítói láncok.
Legutóbb Kínában dolgoztató nyugati céggel volt probléma, a
vádak szerint tömegével dolgoztattak kiskorúakat és az is közismert, hogy a
divattal, textiliparral foglalkozó vállalatok, milyen szívesen veszik igénybe
például a mianmari, fiatal munkaerőt.
De arra is volt példa, hogy az egyik legnagyobb európai bútorgyártót illegális fakitermelés vádjával illették, az esetet kivizsgáltak, s bár végül nem sikerült bizonyítani, a megrendelő és beszállító mégis módosították szerződésüket.
Komolyan feladták a
leckét a cégeknek
Az Economx korábban beszámolt arról, hogy a
vállalatvezetőknek meg kell győződni arról, mikortól vonatkozik jogszabály az
adott vállalatra, valamint fel kell mérni a fenntarthatósági témaköröket,
rendelkezésre álló adatokat, és a lehetséges kockázatokat.
Továbbá, javasolt egyeztetni a finanszírozó bankokkal,
legfontosabb vevőkkel és partnerekkel az általuk támasztott fenntarthatósági
elvárásokról. Az érintett vállalatoknak hatékony működési folyamatot kell
kialakítani a jogszabályi megfelelésre, mely akár stratégiai előnyként is
jelentkezhet a versenytársakhoz képest.
Balázsfalvi-Kiss András a csütörtöki konferencián elmondta:
a cégek túlnyomó többsége egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben, sőt… A tanácsadó szerint nincs gyakorlati tapasztalat, nincs elegendő szakértő, nem tudni, mi lesz az
adatokkal, azok biztonságos kezelésével, milyen kérdőíveket alkalmazzanak,
azokat hogy kell kitölteni, miképp dolgozzák, értékeljék azokat.
Még készül a törvény végrehajtási rendelete, tehát ebben a
körben sem lehet semmi biztosat tudni. A szakértő szerint nyugodtan lehet úgy
fogalmazni, hogy az érintett cégek nagyon komoly kihívást kaptak.
Így néz ki a „menetrend”
2024. január 1-től azon vállalatokra vonatkozik a törvény,
amelyek a fenti kritériumok szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak,
és emellett nagyvállalkozásnak is minősülnek, vagyis alkalmazottainak száma,
árbevétele és mérlegfőösszege az alábbiak szerint alakult az üzleti évet
megelőző üzleti évben:
● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:
Az alkalmazottak száma meghaladta az 500 főt
Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,
A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot
2025. január 1-től kezdődően pedig már azon nagyvállalatok
is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek alkalmazottainak száma, árbevétele
és mérlegfőösszege az üzleti évüket megelőző üzleti évben az alábbiak szerint
alakult:
● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:
Az alkalmazottak száma meghaladta a 250 főt
Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,
A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot
2026-tól pedig azon kis és középvállalkozásokra is
vonatkozik a törvény, amelyek a fentiek szerint közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodóknak minősülnek.
