A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az
ESG-törvény, amely meghatározza a fenntarthatósági átvilágításra és beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások körét és feladatait. Bár a jogszabály
direkt módon csak a nagyvállalatokra vonatkozik, mégis több ezer magyar KKV-t
érint, hiszen a nagyvállalatok kötelezettségei közé tartozik leányvállalataik
és beszállítóik fenntarthatósági átvilágítása is, kockázatainak felmérése, és a kockázatok csökkentése.
- 10.000 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeg
- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
- 500 főnél több foglalkoztatott
2026-ban kell először beszámolót készíteni a 2025-ös évről azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél az alábbi három feltételből idén legalább kettő teljesül:
- 10.000 millió forintnál magasabb mérlegfőösszeg
- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
- 250 főnél több foglalkoztatott az üzleti évben
A Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásoknak először 2027-ben kell fenntarthatósági szempontból bemutatniuk a 2026. üzleti évi tevékenységüket.
A törvény értelmében az érintett nagyvállalatoknak legalább évente egyszer a beszállítókra is kiterjedő kockázatelemzést kell végezniük.
Ehhez ki
kell alakítaniuk a kezelésre alkalmas rendszereiket, amelyek az alvállalkozóknál azonosított problémákat is kezelik. Emellett, nyilatkozatot
kell kitöltetniük minden beszállítójukkal az emberi jogi és környezetvédelmi
elvárások teljesítéséről.
Ez utóbbi munkát ki kell terjeszteni a beszállítók beszállítóira is, vagyis a kötelezettség végig gyűrűzik a teljes alvállalkozói
rendszeren.
Ha a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelmi kötelezettség az ellátási lánc bármely pontján sérül, akkor a kötelezett nagyvállalatnak az érintett beszállítóval együtt korrekciós intézkedéseket kell kidolgoznia.
És ha mindez nem lenne elég, az érintett cégeknek a panasztörvény
szerinti panaszbejelentő rendszerüket is ki kell bővíteniük a társadalmi
felelősség vállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésének
kezelésére, és ezt érvényesíteni kell a beszállítóknál is.
Emellett, a nagyvállalatoknak saját ESG stratégiát és belső
ESG megfelelőségi rendszert kell kialakítaniuk, illetve éves rendszerességgel
ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú
átvilágítási– kötelezettségeinek teljesítéséről, amely tevékenységekbe a
beszállítóikat is bevonhatják.
A törvény ezekhez a feladatokhoz az alvállalkozókat érintő szankciókat is előír.
A nem megfelelő ESG felkészültség vagy az érintett
nagyvállalatok ESG szempontjainak megsértése eszerint a beszállítói szerződések
3 hónapig történő szüneteltetését, illetve felmondását vonhatják maguk után,
vagyis könnyen elveszthetik a megrendeléseiket azok a magyar kis-és
középvállalatok, akik félvállról veszik a kötelezettségeket.
Az átvilágítási kötelezettség következményei alól azok a magyar
vállalatok sem bújhatnak ki, akik másik EU tagország vállalatainak exportálnak.
Az Európa Tanács és az Európai Parlament ugyanis tavaly év végén ideiglenes
megállapodásra jutott a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló
irányelvről (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD),
amelynek célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az
EU-ban és világszerte. Eszerint a vállalatok által okozott káros emberi jogi és
környezeti hatásokkal érintettek, vagy az őket képviselő civil szervezeteket és
szakszervezetek is jogosultak polgárjogi eljárást kezdeményezni.
A magyar KKV-szektorra rótt kötelezettségek sokak szemében túlzott elvárásoknak tűnhetnek, de érdemes az elvárásokat áttekinteni abból a szempontból is, hogy ha már kötelezők, milyen előnyöket kovácsolhatunk belőlük vállalkozásunk számára.
Ha így tekintünk a feladatokra, számos érvet találunk
amellett, hogy nagyvállalatok beszállítói körébe tartozó magyar KKV-k minél
hamarabb integrálják működésükbe az ESG szempontokat.
Ilyen érv mindenekelőtt a forráshoz jutás. Ma már minden
kereskedelmi bank vizsgálja a hitelért folyamodók tevékenységének környezeti,
társadalmi, vállalatirányítási hatásait, és a hazai és EU-s pályázatok esetén
is jellemzően része a döntési szempontrendszernek a fenntarthatóság, vagyis kedvezőbb
feltételek mellett juthat külső finanszírozáshoz az a vállalat, amelyiknek jobb
az ESG teljesítménye.
Legalább ennyire fontos, hogy a fogyasztói elvárásokban is
egyre inkább megjelenik a fenntartható működés és termékkínálat, és ez különösen
igaz a vevők között egyre nagyobb arányt képviselő Z generáció esetében. Az
erősen munkaerőhiányos működési környezetben nem elhanyagolható szempont az
sem, hogy a vállalatok jó ESG teljesítménye az álláskeresők többségénél is
fontos szemponttá vált.
Az ESG szempontok figyelembevétele a KKV-k saját beszállítói
láncaiban is előnyös lehet, hiszen így stabilabb, megbízhatóbb ellátási láncok
hozhatóak létre, ami a turbulensen változó geopolitikai viszonyok között komoly
előnnyé válhat. Mindemellett, a beszállítók ESG szempontú átvilágítása és
értékelése számos szinergiára, költségmegtakarítási lehetőségre is rávilágíthat,
hiszen a vállalat egy olyan új szemszögből látja meg saját működését, amilyenből
korábban még nem.
A fenntartható vállalati működés irányába tett lépések
emellett, a jövőbeni szabályozói elvárásoknak is elébe mennek, így azok kisebb
sokkot jelentenek a szervezet számára. Hasonlóan, az ESG-hez kapcsolódó
kockázatok és lehetőségek korai azonosítása is előnyös a vállalatok számára,
például megfelelően fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire. Ezek
eredményeként a fenntartható üzletvitel ma már nagyon is aktuális
versenyképességi kérdés: aki kimarad, attól fokozatosan elfordulnak a
finanszírozói, vevői és munkavállalói.
Igaz ez nem csak a nagyvállalatokra, hanem az üzleti
szférában meghatározó KKV-szektorra is, hiszen itt ők foglalkoztatják az
alkalmazottak több, mint kétharmadát, és a hozzáadott érték több mint felét
állítják elő. Éppen ezért nem képzelhető el egy fenntarthatóan működő vállalati
szféra a kis- és középvállalkozások aktív szerepvállalása nélkül.
A cikk szerzője Horváth Kristóf, a KPMG fenntarthatósági és ESG menedzsere.
