Az ENSZ turisztikai világszervezete arra számít, hogy 2024-ben
rekordmennyiségű turista látogat majd külföldre, így a felkapott, a
turistainváziótól már jelenleg is szenvedő népszerű városoknak, régióknak is
erre kell felkészülniük.
Az Economx is beszámolt arról, hogy tavaly szeptemberben Velence vezetése jóváhagyta az 5 eurós díj
bevezetését a napi látogatók számára.
Tavaly pedig hivatalos közleményben jelezték, hogy 2024. júniusától
betiltják az egyszerre 25 főnél népesebb turistacsoportok látogatását, valamint
a hangszórók használatát, mondván, hogy azok zavart és riadalmat kelthetnek.
A croatiaweek szerint a legutóbbi népszámlálás szerint Dubrovnik lakossága 41 000 volt, miközben
évente több mint másfélmillió turista látogatott a városban, a számítások
szerint minden helyi lakosra évi 36 turista jut.
Barcelona szálláshelyei 2019-ben 12 millió látogatót
fogadtak, 2020-ban, a koronavírus járvány kitörésének évében azonban 77
százalékkal zuhant a turistaérkezések száma. A barcelonai lakosok szerint így
újra visszafoglalhatták tereiket és a gyerekek újra az utcán játszhattak. Ugyanakkor
az idegenforgalomban dolgozó barcelonai lakosok tömege az egyik napról a
másikra munka nélkül maradt.
Természetesen hosszan lehetne még sorolni az érintett
városokat Amszterdamtól Kiotóig, Tallintól Koppenhágáig, Szöultól Sao Paulóig, Szantorinitől
Edinburghig. De Budapesten is tapasztalhattuk a buliturizmus elleni lakossági
tiltakozásokat.
A CNN pár napja ugyanakkor arról számolt be, hogy az Utazási és Turisztikai Világtanács becslése szerint a turizmus 9500
milliárd dollárt termelt 2023-ban, ami a világjárvány előtti szint 95
százalékának felel meg.
Nem teljesen
eszköztelenek az önkormányzatok
A tömegturizmus szabályozására léteznek megoldási módok,
mégpedig az árszabályozás, az idegenforgalmi adó, a környezetvédelmi adó, a
különféle díjak, belépők árainak emelése, továbbá a látogatók, a járművek
létszámának, mozgásának korlátozása – mondta el az Economxnak a turisztikai
szakértő.
Kiss Róbert Richárd szerint a fapados légitársaságok megjelenésével sokak számára elérhetővé vált a repülés, az utazás élménye,
amelyet korábban talán nem engedhettek meg maguknak. Ez mindenképpen
örvendetes, ám a helyi lakosok jogos igényeit is tolerálni kell az
önkormányzatoknak, meg kell oldani, hogy a turisták sokasága miatt ne romoljon
az életminőségük.
A turizmus nem egy szociális alapjog és világszerte
megfigyelhető, hogy számos város önkormányzata a legkülönfélébb megoldásokkal
próbálkozik, áremeléssel, a belvárosi részek külön kezelésével, extraadókkal,
díjakkal. Mindez az önkormányzat bevételeit növeli, és így a helyi lakosok
érdekeit is szolgálja. De Thaiföld esetében arra is volt példa, hogy egyszerűen
pihentettek egyes szigeteket, tengerpartokat.
Miként arról az Economx is beszámolt, a Phi Phi szigetén található Maya Bay partszakaszt még 2018 júniusában zárták le a thai hatóságok, természetvédelmi okokból, mert a turisták nagy száma miatt súlyosan károsodott az élővilága. 2022 januárjában nyitották újra, ám az öböl reggel 7-től este 6-ig fogadja a látogatókat és egy időben maximum 375 ember tartózkodhat a partszakaszon. Limitálták a napi látogatószámot is, maximum 4125 fő látogathatja meg egy nap a Maya Bayt.
Tanulságos népszavazás
Zamárdiban
Kiss Róbert Richárd kitért arra is, hogy Balaton Sound és a
Zamárdiban tartott népszavazás kapcsán nagyon tanulságosak a számok.
Az ügyben, a Zamárdiban tartott közmeghallgatásra elment 300-400 ember, és másnap
újságcikkek sokasága jelent meg, hogy dühösek a helyi lakosok. Ám a 2021-ben
tartott népszavazáson a szavazók nyolcvan százaléka a rendezvény mellett
voksolt.
A szakértő végezetül hangsúlyozta: az önkormányzatok
korántsem eszköztelenek, van jogkörük és lehetőségük a turisták számának
korlátozására és egyúttal a bevételeik növelésére is.
