A 2023-24-es vadászati év – egyben a szeptember 1-jével
kezdődött főidény – a jövő hónapban, február utolsó napjával zárul, így végleges
adatok csak azt követően lesznek elérhetők. 2024. január
elejéig 20 510 vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászoknak az Országos Magyar Vadászkamara, várhatóan az előzőnél valamivel kevesebbel zárul
az esztendő, mint az előző. Ami az elmúlt éveket és a koronavírus járvány miatt
kialakult helyzet adatait illeti, azok a következőképpen alakultak.
A 2017-2018-as és az azt követő vadászati évben egyaránt
csaknem 29-29 ezer vadászati engedélyt érvényesítettek a Magyarországra
vadászni érkező külföldiek. A 2017 óta rendelkezésre álló adatok szerint
azonban a rekordidény a 2019-20-as volt, amikor ez a szám 29 300 fölött
alakult. (Az egyértelműség kedvéért: még a COVID kitörése előtt jártunk, hiszen
a vadászati év március 1-jétől február utolsón napjáig tart.)
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások
következtében 2020-2021-ben a külföldieknek kiadott engedélyek száma a
harmadára esett (9275 darab), az azutáni, vagyis a 2022 tavasszal zárult
évadban viszont már ismét húszezer fölött – 23 563 – volt ez a szám. Ezeket az
adatokat korábban Nagy István agrárminiszter tette közzé a Parlament honlapján.
A 2023 februárjában zárult vadászati idényben 24 915 vadászati
engedélyt váltottak a Magyarországra vadászni érkező külföldiek.
Pár lépés a határ
Az Economx megkeresésére Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa elmondta: a legtöbb külföldi vadász (több mint 40%) hosszú évek óta Ausztriából
érkezik, érthetően nekik csak át kell jönni egy határon. Őket követik a németek
(kb. 15%), a dobogó harmadik fokán pedig az olaszok állnak (valamivel több mint
10%).
Az is kijelenthető: végérvényesen megszűntek a koronavírus járvány miatti szűkösebb évek.
Vadászok a Távol-Keletről?
A külföldi vadászok tekintetében az igazi nagy dobás Kína
lenne. Természetesen a távol-keleti országban csak egy szűkebb réteg engedhetné
meg magának a magyarországi vadászatot, ám 1 milliárd 443 millió (2020-as adat)
ember esetében el lehet képzelni, mit is jelent az a szűkebb réteg.
Érkeztek is jelzések az elmúlt években, hogy a kínaiaknak
nagyon tetszene ez a lehetőség, ám van egy nagy gond: Kínában nincs polgári
fegyvertartás, és ennek hiányában nem tudnak Magyarországon vadászati engedélyt
váltani.
Ilyen nagyvadállomány
várja a külföldieket
Vitathatatlan, Magyarország adottságainál fogva egy
vadászparadicsom a külföldiek számára.
Az Agrárminisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási
Adattár szerint Magyarországon a becslések szerint 2022-ben az alábbiak szerint
alakult a nagyvadállomány:
- gímszarvas – 122 400 db
- dámszarvas – 42 344 db
- muflon – 12 995 db
- vaddisznó – 58 923 db
- őz – 379 104 db
Földvári Attila szerint a nagyvadfajok állományának
drasztikus növekedése óhatatlanul okoz konfliktusokat, legfőképp az agráriummal.
Az állatok táplálkozásukkal, életvitelükkel kárt okoznak a
mezőgazdaságnak (nagyobbrészt a mező-, kisebb részben az erdőgazdálkodásnak.) Ezért
a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban, amely 2017-ben kezdődött és
2037-ig tart, az ország több régiójában a vadgazdálkodóknak drasztikusan kell
csökkenteniük a nagyvadlétszámot.
Ezen természetesen dolgoznak is a vadászatra jogosult
szervezetek (ha nem teljesítik a terveket, azt szankcionálhatja is a kormányhivatalokban
működő vadászati hatóság), azonban látni kell: ez a feladat, számos objektív
okból, nem teljesíthető egy-két év alatt.
Az apróvadak nem szeretik a monokultúrát
Ilyen apróvadállomány várja a külföldieket:
A Vadgazdálkodási Adattár szerint Magyarországon a becslések
alapján 2022-ben a következő volt a főbb hasznos apróvadfajok állománynagysága:
- mezei nyúl – 497 684 db
- fácán – 575 859 db
- fogoly – 9 123 db
A szakértő szerint a mezőgazdasági termelés struktúrájának megváltozása
rosszul érinti az apróvadfajokat. Hatalmas, akár több száz hektáros egybefüggő
táblák alakultak ki, és ennek következtében nincs búvóhely a korábbi
hagyományos, kisparcellás, változatos, mozaikos gazdálkodással ellentétben,
minden akkurátusan le van permetezve, nincs gyom, nincs rovar.
Egyetlen példa: a kis táblák mellett azért mindig voltak
fák, amelyekre például a fácán éjszakára fel tudott gallyazni. Az
apróvadállomány kapcsán még meg kell említeni, hogy a fogolyállomány az
összeomlás szélén van, vadászatuk jelenleg már csak ott engedélyezett, ahol
kibocsátás is van.
Vadászati engedély
árak
A külföldieknek kiadott vadászati engedélyek díja egyébként jelenleg
megkezdett harminc naponként 30 000, egy évre 200 000 forint, a kötelező
biztosítás pedig havi 4000, évente 24 000 forint – ismertette az Economxnak
végezetül az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
A 2022/2023. vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege pozitív volt, mint ahogy egyébként évek óta az. Folyó értéken a vadgazdálkodás összesített bevételei (33 685 millió Ft → 38 576 millió Ft, +14,52%) és kiadásai (29 904 millió Ft → 35 417 millió Ft, +18,44%) is növekedtek. Az ágazat a 2022/2023. vadászati évet 3 159 millió Ft (–16,43%) egyenleggel zárta.
