Akár ügyeletről, akár készenlétről van szó, annak lényege,
hogy a munkáltató a munkavállalót beosztás szerinti napi munkaidején kívül
rendelkezésre állásra kötelezi. A munkavállaló ezen rendelkezésre állás tartama
alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása
szerint munkát végezni.
Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a
társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető
veszély megelőzése, elhárítása. Továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű
alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Az egyik alapvető különbség pedig az, hogy míg az ügyelet
esetében a munkáltató meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, addig a
készenlét esetében a munkavállaló jogosult meghatározni a tartózkodási helyét,
vagyis lehet ez az otthona is.
Elérhetőnek és
munkára képesnek kell lenni
De elérhetőnek kell lennie, és munkáltató utasítása esetén
munkavégzésre azonnal rendelkezésre kell állnia. Szabó Gergely ügyvéd szerint ez
azt jelenti, hogy a dolgozó köteles munkára képes állapotát megőrizni és a
munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
Az ügyelet, vagy készenlét tartamát legalább egy héttel
korábban, egy hónapra előre közölni kell. Kivételt jelent, ha a munkáltató
gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ez
esetben a rendelkezésre állásra vonatkozó utasítás legalább négy nappal
korábban még módosítható.
Nem rendelhető el készenlét:
- a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek
hároméves koráig, - a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke
hároméves koráig, - továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott
egészségkárosító kockázat fennállásakor.
Különbség van az
időtartamban is
A két forma közötti további jelentős különbség az
elrendelhető időtartamban van – hangsúlyozza az euconto.hu. Ügyelet esetében
annak tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amibe az ügyelet
megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő
tartamát be kell számítani.
Ezzel szemben a készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
Az ügyelet és a készenlét díjazása
nem csupán Magyarországon, hanem az Európai Unió többi országában is. Az
egészségügyben, a tűzoltóknál és a rendőröknél ugyanis a munkáltató nem, vagy
nem a jogszabályoknak megfelelő mértékben fizeti meg a díjakat – állítják az
érintett ágazatok képviselői.
ügyelet, illetve a készenlét időtartama alatt történik-e tényleges munkavégzés
vagy nem – írja a munkajog.com.
húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár (eltérő megállapodás
hiányában a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló alapbére).
Ha munkavégzés történik, annak díjazására vonatkoznak többek közt a rendkívüli munkavégzés díjazásának szabályai (azaz például 50 vagy 100 százalékos bérpótlék). Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, a fentiektől eltérően egységesen ötven százalék bérpótlék jár.
