A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022-es adatai szerint az
ismertté vált bűncselekmények 40 százaléka költségvetési csalás volt, és
rendkívül valószínű, 2023-ban sem lesz másképp.
KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁST AZ KÖVET EL, AKI A KÖLTSÉGVETÉSBE TÖRTÉNŐ BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, VAGY KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZESZKÖZÖK VONATKOZÁSÁBAN MÁST TÉVEDÉSBE EJT, TÉVEDÉSBEN TART, VALÓTLAN TARTALMÚ NYILATKOZATOT TESZ VAGY A VALÓS TÉNYT ELHALLGATJA.
Továbbá: a költségvetésbe történő befizetési
kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, az onnan származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ
fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Az Economx által megkérdezett büntetőjogász, Katona Csaba
szerint a költségvetési csalás lényege, hogy az elkövetők adófizetési
kötelezettségüknek nem, vagy csak részben tesznek eleget. Megfigyelhető
tendencia, hogy
A GAZDASÁGI HELYZET ROMLÁSÁVAL AZ ILYEN TÍPUSÚ BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA IS EMELKEDIK.
Milliárdos ügyek sokasága
Idén decemberben Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség nyújtott
be vádiratot egy olyan ügyben, ahol túlnyomó részt őrzés-védelemmel foglalkozó
cégek vezetői 2016 és 2021 között két különböző bűnszervezetet bíztak meg, hogy
a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, a szolgáltatásuk után pedig áfát
fizetni. (Az Economx több megyei ügyet is megírt az elmúlt hónapokban - a szerk.)
A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz
jelentették be, többlépcsős céghálót hoztak létre, melynek legalsó szintjén a
foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő
áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a
céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék
ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.
Az ügyben csaknem százötven cég érintett, és 86
gyanúsítottal szemben emeltek vádat, és ez tulajdonképpen csak egy ügy a sok
közül.
A bűnszövetségben,
üzletszerűen minősítés adja magát
Katona Csaba szerint a csalás legtipikusabb példája, amikor
a gazdasági társaságok vezetői különböző, az ügyészségi zsargonban "bukó cégnek" hívott cégek által kiállított számlák
felhasználásával csökkentik az adófizetési kötelezettségüket.
Fontos tudnivaló, a büntetési tétel főszabály szerint az elkövetési értékhez, illetve a szervezettség fokához igazodik. Mivel olyan típusú bűncselekményről beszélünk, amely minden esetben több személyt feltételez, gyakori minősítő körülmény a bűnszövetség, vagy akár a bűnszervezet.
Több számlára történő elkövetés esetén pedig már
üzletszerűnek minősül a cselekmény. Ezekben az esetben a cselekmény büntetési
tétele még súlyosabb.
Fokozatosan egyre
szigorúbb
A Büntető törvénykönyv szerint fokozatosan, egyre szigorúbban
büntetendő, ha a bűncselekmény folytán az okozott vagyoni hátrány nagyobb,
jelentős vagy különösen nagy, vagy különösen jelentős, illetve ha azt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Nagyobb az okozott vagyoni hátrány, ha az ötszázezer
forintot meghaladja, de az ötmillió forintot nem lépi túl; jelentős, ha az
ötmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem lépi túl;
különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió
forintot nem lépi túl és különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot
meghaladja.
Országosan terjedő
vírus
De nézhetünk más vármegyéket is. Idén novemberben a Vas
Vármegyei Főügyészség vádja szerint egy bűnszervezet tagjai olyan
cégcsoportot hoztak létre, amely stróman ügyvezetők nevén lévő gazdasági
társaságokból állt. Ezen cégek 2018 és 2020 között színlelt ügyletekkel az
Európai Közösség területéről szereztek be árut, majd azt a látszatot keltették,
hogy beszerzéseik közvetítőkön keresztül magyarországi székhelyű cégektől
származnak.
Háromszintű "csalárd" számlázási láncot működtetve
a cégek könyveléseibe fiktív számlákat állítottak be, így csökkentették áfa-fizetési
kötelezettségüket. Ezzel több, mint egymilliárd forint vagyoni kárt okoztak a
költségvetésnek. Azt használták ki, hogy a közösségi
árubeszerzések számláin nincs áthárított áfa, így előzetesen felszámított
adóval nem csökkenthető az áfa-fizetési kötelezettség.
Visszafizethető a
pénz, de…
Katona Csaba tapasztalatai szerint a költségvetési csalási
ügyekben viszonylag szigorú büntetésre számíthatnak az elkövetők, és ez nem
csupán börtönévekben mérhető. Szinte minden esetben vagyonelkobzás
alkalmazására kerül sor, továbbá a céggel szembeni pénzügyi szankció is
várható, amely akár a elkövetési érték összegének háromszorosa is lehet.
Erre figyelemmel gyakran találkozni megtérítéssel is, amikor
az elkövető egy elkülönített bankszámlára önként befizeti az okozott kár
összegét, vagy önrevízió keretében a kérdéses számlákat kivezeti.
Ezzel csak az a baj, hogy valóban korlátlanul enyhíthető
annak a büntetése, aki a vádirat benyújtásáig az okozott vagyoni hátrányt a
vádirat benyújtásáig megtéríti. Ám ez a korlátlan enyhítés azonban nem
alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
