A vádirat lényege szerint egy 47 éves férfi – 2013-ban – elhatározta, hogy számítástechnikai eszközök importja során elcsalja az általános forgalmi adó egy részét, s erre a „tevékenységre” létrehozott egy bűnszervezetet. A bűnszervezet célja az volt, hogy a németországi és ausztriai gazdálkodóktól beszerzett áru egy színlelt belföldi cégláncolat segítségével belföldi származásúnak tűnjön.

Ezt úgy érték el, hogy a beszerzés folyamatába a külföldi eladók és a tényleges értékesítést végző belföldi cégek közé valós gazdasági tevékenységet nem folytató, strómanok nevén nyilvántartásba vett, szlovák és magyar társaságokat iktattak be, amelyeket időszakonként cseréltek. A színlelt belföldi értékesítés után a fiktív számlák áfa-tartalmát jogosulatlanul levonták a fizetendő adóból, az Európai Unión belülről érkezett áru belföldi értékesítése után pedig nem fizettek áfát.

Az adóelkerülés jelentős anyagi hasznot hajtott. A szervezett elkövetést egy könyvelő iroda vezetője és beosztott könyvelők is segítették.

A bűnszervezet 2013 és 2016 között az állami költségvetésnek összesen 2,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói a bűnszervezet működését felderítették, majd 2016 márciusának végén felszámolták és széles körű nyomozást folytattak az ügyben. Ennek eredményeként, a Fővárosi Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztálya 13 terhelttel szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása, 20 személlyel szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be több mint 240 oldalas vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A főügyészség fegyházbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és cégvezetéstől eltiltásra, a strómanok és az őket beszervező személyek esetén többnyire pénzbüntetésre, 2 vádlottal szemben elzárásra tett indítványt a vádiratban, valamint vagyonelkobzást is indítványozott többek között a nyomozást során lefoglalt és előzetesen értékesített motorkerékpárok, különféle számítástechnikai alkatrészek, monitor ellenértékére.

Az okozott vagyoni hátrányra, a bűnszervezeti elkövetésre és a halmazati szabályokra figyelemmel több vádlott esetében 5-től 24 évig terjedő szabadságvesztés kiszabására is lehetőség van a Büntető Törvénykönyv alapján.