Augusztus 14-ig a nem EGT-országból hazánkba érkező és itt
dolgozó magánszemélyeknek, illetve a részükre jövedelmet juttató kifizetőknek
sem kellett 13 százalék szociális hozzájárulást fizetniük, függetlenül attól,
hogy kiküldetésben, vagy magyar jogviszonyban látták el a tevékenységüket –
emelte ki az Economx számára Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere.
Ezen szabálynak köszönhetően, amikor például egy amerikai, kínai, koreai munkavállaló részesült a magyar munkáltatótól
SZÉP-kártya-juttatásban, vagy bármilyen egyes meghatározott juttatásban, a
kifizetőnek ezen juttatás után nem kellett megfizetnie a szociális
hozzájárulási adót.
A cél az adóbevétel
növelése
Augusztus 14. után a béren kívüli juttatás és az egyes
meghatározott juttatás után a munkáltatónak már keletkezik szociális
hozzájárulás fizetési kötelezettsége. (Pontosabban, a kamatkedvezmény jogcímen
megszerzett jövedelemre, kivételként, még a régi szabályok vonatkoznak.)
Mi lehetett ennek az intézkedésnek a célja? A szakember
szerint egyértelműen az adóbevétel növelése.
Béren kívüli juttatások legfőbb eleme a SZÉP-kártya
juttatás, az egyes meghatározott juttatások között pedig szerepel például az
üzleti utazáson felmerült étkezés, a több magánszemélynek egyidejűleg nyújtott
kedvezményes termék, vagy szolgáltatás, amely esetben nem lehet megállapítani az
egyes személyek által megszerzett jövedelmet, illetve a csekély értékű ajándék is, a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben.
Ezeket a juttatásokat jelenleg is megkaphatják a nem EGT-országból hazánkba érkező és itt dolgozó magánszemélyek, változatlanul részesülhetnek például SZÉP-kártyában, csak annyi az eltérés, hogy munkáltatónak szociális hozzájárulást kell fizetnie.
A juttatás szocho mentességét ugyanakkor egyedileg kell
vizsgálni, és ha a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmény felülírja a magyar szabályt, abban az esetben előfordulhat, hogy
mégsem kell a kifizetőnek szociális hozzájárulást fizetnie – hangsúlyozta végezetül a
szakember.
