Kajó Cecília birtokvédelmi szakjogász az economxnak
kifejtette: a hagyományos birtokvédelem esetében egyszerű a képlet, a Polgári
törvénykönyv szerint a bérlőt minden esetben megilleti, még akkor is, ha
hónapok óta nem fizet.
A közműszolgáltatók jogosultak meghatározott idő elteltével
jogosultak kikapcsolni az áramot, a fűtést (ez alól csak a víz kivétel, itt
korlátozott nyomás mellett valamicskének folynia, csöpögnie kell a csapból), ám
a bérbeadó nem kapcsolgathat önhatalmúlag, mert az birtokháborítás. (Arról nem
is szólva, megtörtént eset, a bejárati ajtót elegánsan leemelte a zsanérról,
és magával vitte; ez teljesen jogellenes.)
Sokan tévesen azt hiszik, a digitális behatásokkal előidézett
birtokháborításokkal más a helyzet, ám ezekben is ugyanúgy adható
birtokvédelem, mint a hagyományos fizikai típusúakra.
Létezik digitális
önhatalom?
Adódik a kérdés, az okos eszközök (akár dolgok, akár
ingatlanok) szerződésszegés esetén távolról történő zárolása, blokkolása
megalapozhat-e digitális birtokvédelmet, létezik-e a digitális önhatalom
fogalma?
Van különbség, ha a válófélben lévő házastársak valamelyike lakatost hív, és lecserélteti a zárat, vagy ha digitálisan akadályozza az ingatlanba történő bejutást?
A német szövetségi bíróság figyelemreméltó ítéletet hozott
egy távolról blokkolt elektromos autó ügyében – ismertette a szakember.
Az egyik fél az elektromos autóhoz akkumulátort bérelt, ám távolról
meggátolták feltölthetőségét - szerződésszegésre történő hivatkozással. A
bíróság szerint az alperes visszaélésszerűen, a bérlők érdekeinek megfelelő
figyelembevétele nélkül igyekezett saját érdekeit érvényesíteni.
Az akkumulátort bérbeadó kezében túlságosan nagy hatalom
összpontosult: nemcsak a szerződésszegéssel érintett bérelt ingó tárgy
használatát akadályozta meg, hanem a bérelt gépjármű használatát is. Vagyis, ideiglenesen teljesen kizárta a használatot oly módon, hogy például kiderülhet
a későbbiekben igénybevett jogorvoslat során, maga a felmondás nem volt
szabályszerű.
Sőt, a közművek lekapcsolásával ellenére az ingatlan még
használható (értelemszerűen nem a korábbi színvonalon), a bérelt elektromos
gépjármű viszont egyszerűen nem indult el, sőt, ha egy forgalmas helyen érte a
blokkolás, az elszállíttatásnak költségei vannak.
Az elektromos autó használatához pedig olyan érdekek kapcsolódnak (munkába járás, fontos magánéleti cselekmények egészségügyi ellátás, kórházba járás stb.), melyek ellehetetlenítése jelentősen túlmutat már a bérleti jogviszony tárgyán.
A „digitális erő”
Kajó Cecília szerint a német bíróság döntése alapján
kijelenthető: a bérbe adott akkumulátorhoz való távoli hozzáférés a gépjármű
fedélzeti számítógépén keresztül birtokzavarást valósított meg, és ilyen
szempontból nem különbözik a fizikai behatástól.
A birtokos ellenőrzési, irányítási,
kizárási jogköre korlátozására tehát nincs szükség fizikai erő kifejtésére, a
„digitális erő” is alkalmas jogi szempontból erre.
A digitális technológia térnyerése a tulajdon és birtok szerkezeti erózióját eredményezi, ezt bizonyítja, amikor digitális távoli hozzáférés útján valamely dolog működését, illetve működőképességét lehet befolyásolni.
