Májusban óriási visszhangot kapott Jean-Noël Barrot francia
digitális ügyekért felelős miniszter interjúja, amelyben elmondta: az unió
augusztus 25-től nem rest betiltani a Twittert Európában, amennyiben nem
hajlandó betartani az európai digitális szolgáltatásokról szóló, várhatóan
augusztusban hatályba lépő törvényt.
Tavaly novemberben ugyanis a Twitter visszavonta a
koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás elleni előírásait. Ez annyit
jelent a gyakorlatban, hogy az oldalról többé nem szűrik ki a járvánnyal
kapcsolatos hamis állításokat és szándékosan félrevezető tartalmakat.
A kódex alapján nincs
szankció
Dr. Havas-Sághy Gábor a Napi.hu-nak elmondta: a
félretájékoztatási kódexet 34 nagy digitális platform (Google, Microsoft,
Twitter, Facebook…) hozta létre, amely során önként vállalták, hogy a politikai
reklámokat, egyéb hirdetéseket megjelölik, és általában átláthatóan működtetik
saját platformjaikat.
Ez hasznos belső szabályozás, ám ha valamelyik aláíró nem
tartja be, nem követi szankció, a kódex rendelkezéseinek betartása nem
kényszeríthető ki. Más a helyzet azonban az európai jogszabályokkal,
irányelvekkel.
DSA, DORA, DMA, IAA
A fenti cím nem titkosírás. A Digital Services Act (DSA)
hatályba lépésével számos új biztosíték és fék került a rendszerbe, elsősorban
a fogyasztójogra koncentrál. A Digital Markets Act (DMA) a versenyjogi
előírásokat veszi fókuszba.
A célok közt szerepel a biztonságosabb digitális tér
kialakítása, amelyben védik a digitális szolgáltatások valamennyi
felhasználójának alapvető jogait, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését
mind az európai egységes piacon, mind globális szinten.
Dr. Havas-Sághy Gábor rámutatott, nyilván van olyan cél is,
hogy kicsit visszaszorítsák az amerikai óriás digitális platformok egyeduralmát,
számos európai vezetőnek nem tetszik, hogy ezek a vállalatok úgy viselkednek,
mint kis államok, és tegyük hozzá, számos apróbb európai államhoz képest komoly
gazdasági fölényben vannak. Arról nem is szólva, új cégnek egyszerűen lehetetlen
bekerülni erre a piacra.
A kibertámadások egyre növekvő kockázata miatt született meg
a DORA-rendelet, hogy megteremtse a pénzügyi szervezetek, bankok, biztosítók és
befektetési vállalkozások informatikai rendszereinek biztonságát. Ugyanígy a
mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály is a piaci szereplők
biztonságát erősítené.
A csörte folytatódni
fog
Ezek az uniós lépések a fogyasztók, a kisebb platformok
védelmét szolgálják az erőfölénnyel szembeni fellépésükkel. Így már reális a
fellépés lehetősége, akár mondjuk a Twitter szemben. Persze a tiltás, a bírság
nem mindig ösztönöz jogkövető magatartásra, a Facebook például az elmúlt
években könnyedén kifizette a horribilis összegű, több milliárdos bírságait.
Annyi valószínűsíthető, a Twitter-ügy folytatódni fog,
jöhetnek még meglepő lépések, illetve a felek akár egyeztethetnek is egymás
között. Ez lenne a legszerencsésebb, éppen a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme
miatt – hangsúlyozta az ügyvéd.
