A Napi.hu-nak Gyújtó Attila, Ravasz Róka Földtulajdonosi
Vadásztársaság elnöke elmondta: többféle teória létezik arra, hogy miért
jelentek meg Magyarországon a medvék. A legvalószínűbb az ukrajnai események
miatti nyugatabbra vándorlás, illetve szerepet játszhat az is, hogy
Erdélyben és a Felvidéken szűkül az életterük, ott ugyanis egyre többen vannak.
Magyarországon azért is érezhetik magukat nagyobb
biztonságban, mert az Európai Unió és a magyar állam által támogatott
erdősítési programnak komoly sikerei vannak, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
erdőiben pedig egyre jobb búvóhelyeket találnak.
Sikeres az erdőtelepítési
program
Magyarország erdőségei az első világháború előtt 7,3 millió
hektárt, az ország akkori területének 26 százalékát foglalták el, Trianon után
azonban az erdőterület 85 százalékkal, egymillió hektárra csökkent, és az
ország megmaradt területének alig 12 százalékát tette ki.
Az Agrárminisztérium adatai szerint az előző uniós
támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók
erdőtelepítésre, és csaknem kétmilliárdot ipari fa ültetésére. Ebből az
összegből pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapították a
magyarországi erdőket.
Az Agrárminisztérium Településfásítási Programja révén,
vagyis az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig 1800
tízezernél kisebb lélekszámú település igényelt 46 ezer fát, hogy elültesse
őket.
Gyújtó Attila szerint a programnak bizonyosan szerepe van
abban, hogy a szarvas populáció robbanásszerű növekedést mutat, amei azért
lényegében egy jó hír.
A vadgazdálkodásnak nincs teendője az ügyben
A fokozottan védett fajokkal, így a barna medvével is, annak
egyedeivel a vadgazdálkodási ágazatnak nincs teendője – szögezte le a
Napi.hu-nak az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
Földvári Attila rámutatott: a természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett
állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása,
szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-,
táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
A nagyragadozók jelenlétéből fakadó, esetlegesen kialakuló
konfliktusos helyzetek, problémák megoldása a hivatalos állami természetvédelem
illetékességébe tartozik, amely természetesen tud az állatok jelenlétéről a
szóban forgó területen.
Folyamatos a figyelem
Földvári Attila szerint a vadgazdálkodás, mint a
természetkezelés, a fenntartó természetvédelem egyik részterülete, illetve az
ágazatot működtető sport- és hivatásos vadászok fontos szerepet játszhatnak a
hasonló helyzetekben.
Ennek oka, hogy a természeti területen talán minden más
szakma képviselőinél több időt töltenek el, és bizonyosan mindenki másnál
jobban ismerik a környéket, annak faunáját.
A Ravasz Róka területén megjelent nagyragadozókat a
vadásztársaság illetékesei – természetesen az egyedek zavarása nélkül –
folyamatosan figyelik, igyekeznek követni mozgásukat vadkamerák segítségével vagy
a nyomok alapján.
