A jelenlegi jogerős végzés indoklása elsősorban egy alkotmánybírósági
határozatra épül, amely szerint egy büntető- vagy szabálysértési ügy
megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon
védett alapjoggyakorlásnak minősül-e.
A mostani jogerős végzés lépésről lépésre levezeti, miért
nem tekinthető szabálysértésnek, ha kritikai céllal járdákat festenek
négyszínűre. A bíróság külön is kiemelte, hogy
az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére.
A közlemény szerint, mivel a járdaszínezésnek nem volt
társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított
szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadság – perben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság
képviselte.
Példaszerű döntés született, az pedig különösen méltánylandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít. Az utóbbi időszakban a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára
– értékelte a jogerős bírósági döntést Győző Gábor, a
Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, hozzátéve, hogy bíznak benne, hogy ez a
veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is.
