A Napi.hu többször is foglalkozott azzal, hogy júliustól a
termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék
teljes életciklusa során. Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a
körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része.
A rendelet magyarul „a kiterjesztett gyártói felelősségi
rendszer működésének részletes szabályai” megjelöléssel fut. (Angolul: extended
producers responsibility, EPR).
A méltányolható cél tehát a következő: a termékek gyártói,
illetve első belföldi forgalomba hozói viseljék a pénzügyi felelősséget a
hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa alatt.
a csomagolások,
egyes egyszer használatos műanyag termékek,
az elektromos és elektronikus berendezések,
az elemek és akkumulátorok,
a gépjárművek és alkatrészeik,
a gumiabroncsok,
a reklámhordozó- és irodai papírok,
a sütőolajok és -zsírok, a textiltermékek,
illetve a fából készült bútorok.
A törvény tervezete csak április 28-án vált elérhetővé
társadalmi egyeztetés céljaira. Ugyanakkor az érintetteknek már április 30-ig
is teljesíteniük kellett néhány adminisztratív kötelezettséget, és ezek elmulasztása
büntetést vonhat maga után, jelesül 200 ezer forintba fájhat.
Május 31-ig két újabb
regisztrációs kötelezettség
Azoknak, akik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben
gyártónak minősülnek, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. elektronikus
felületén kötelező regisztrálniuk magukat.
Ám az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság elektronikus
felületén is szükséges a regisztráció. A környezetvédelmi ügyféljel birtokában
kötelező az adatszolgáltatás (első alkalommal október 20-ig, a júliustól
szeptember végéig tartó negyedév tekintetében).
Sokat kér a jogalkotó?
A Napi.hu a jelenlegi helyzetre tekintettel több kérdéssel
keresett meg szakértőket. Nem kérnek sokat és nagyon rövid időn belül a
cégektől? A WTS Klient szakértői elmondták: Magyarországnak fejlett
hulladékgazdálkodási szabályai voltak eddig is, és az érintett magyar
gazdálkodóknak nem ismeretlenek a hulladékok gyűjtésével és elszállításával
kapcsolatos feladatok.
A MOHU-nak az állami feladatokat átvállalva koncessziós
társaságként fogja majd össze a tennivalókat, és adott esetben akár
alvállalkozók segítségével, egy meghatározott díj ellenében végzi mindezt.
Tekintve, hogy a MOHU-nak, mint egy piaci szereplőnek
nincsenek információi az érintett gyártókról, hulladékot gyűjtő cégekről, azok
tevékenységéről, ezért is fontos, hogy a cégek önállóan végezzék el a
regisztrációkat, ami sajnos valóban többlet adminisztrációt eredményez.
Az ellenőrzés kérdése
A környezetvédelmi termékdíj esetében a NAV, és az
adóhatóság által kivethető termékdíj bírságok, mulasztási bírságok rendszere
volt a szabályok betartásának fő eszköze.
Az EPR esetében a NAV nem fog ellenőrzési feladatokat
ellátni, és az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé kell adatot
szolgáltatni és hulladékgazdálkodási bírságokkal kell számolni majd, és akár a
körforgásos termékek forgalomba hozatalát is felfüggesztheti az OHH.
A kétféle díj egymás
mellett
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek
megmaradnak, ugyanakkor az EPR szabályozással egyidejűleg, júliustól új
környezetvédelmi termékdíj kalkulációs sémával kell dolgozni. Amennyiben valaki
termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR rendszerben is érintett
lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a
bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos
tudatában lenni annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben.
Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július elsejétől hatályos termékdíj
számítási módszerrel viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható
a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.
A WTS Klient szakértői kiemelték: a legnagyobb hiányérzet
azzal kapcsolatosan van, hogy sajnos nem ismert a díjak mértéke, mindez pedig a
tervezhetőséget is csökkenti.
