2022-ben megnőtt, sőt jelentősen felgyorsult a vállalati fizetésképtelenségek száma az
energia és a nyersanyagok magas ára, a gyors kamatemelések sorozata, az elmúlt évtizedek
legmagasabb inflációja és az ukrajnai háborúval kapcsolatos bizonytalanság
miatt.
A fizetésképtelenségek 2020-as csökkenése után 2021-ben már
nőtt az eljárások száma, 2022-ben pedig felgyorsult az emelkedés.
A körülményekre
tekintettel a GDP növekedése elfogadható volt
A közép- és kelet-európai gazdaságok 2021-ben és 2022 első
felében a fellendülés jeleit mutatták.
A kormányok által 2020-ban bevezetett támogatási
intézkedések hozzájárultak a vállalkozások fizetésképtelenségének
csökkenéséhez. Ezen intézkedések megszüntetésének folyamata fokozatosan
zajlott, a vállalatok 2021-ben még mindig részesülnek belőlük az alacsony
kamatlábak mellett.
A Coface elemzése szerint azonban 2022-ben a
fizetésképtelenségek egyértelmű növekedése tapasztalható, mivel a vállalatoknak
számos kihívással kellett szembenézniük, többek között a magas energiaárakkal,
a nyersanyagárakkal, a gyors kamatemelések sorozatával, az elmúlt évtizedek
legmagasabb inflációjával, és az ukrajnai háborúval kapcsolatos
bizonytalansággal.
Nyolc országban nőtt, négy országban csökkent
Nyolc országban (Bulgária, Horvátország, Magyarország,
Lettország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Lengyelország, Románia és
Szerbia) több fizetésképtelenségi eljárás indult 2022-ben, mint egy évvel
korábban, négy országban pedig csökkenés volt tapasztalható (Csehország,
Észtország, Szlovákia és Szlovénia).
A fizetésképtelenségek számának
nagymértékű megugrását Szerbiában és Magyarországon regisztrálták (106%,
illetve 86%), míg a legnagyobb mértékben, Észtországban csökkentek az eljárások
(17%-kal).
Az energiaigényes ágazatok a legnagyob elszenvedők
Nem meglepő módon az energiaigényes ágazatok szenvedték meg
leginkább a nyersanyagárak emelkedését, és ez által a magasabb működési
költségeket. Lengyelországban például a vegyipar, a fémipar, a papír- és
faipar, valamint az agrár-élelmiszeripar az átlagosnál hosszabb fizetési
késedelmekről számolt be, és többségüknél az előző évhez képest is hosszabb
késedelmeket tapasztaltak.
Ezek az ágazatok a regionális fizetésképtelenségi
statisztikákban is széles körben képviseltették magukat: a fém-, a papír-, a
fa- és az agrár-élelmiszeripari ágazatban magas és egyre gyorsuló fizetésképtelenségi
arányt tapasztaltak.
Az építőipar helyzete
Az építőipari ágazatot is jelentősen érintette a helyzet. A
fizetésképtelenségi ráták különösen magasak Horvátországban, Észtországban,
Magyarországon, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, az építőanyagok
és az inputanyagok magas ára miatt. Ebben az ágazatban a kamatemelések és a
szárnyaló infláció miatt a lakáspiac is lassult, miközben a munkaerőhiány is
akadályt jelentett.
Végül a kiskereskedelem egy másik olyan ágazat, amelyben a
legtöbb országban jelentős a fizetésképtelenségek száma, bár a
fizetésképtelenségi ráták és az eljárások növekedése 2022-ben viszonylag
korlátozott maradt. A tartós infláció egyre nagyobb terhet ró a fogyasztói
kiadásokra, ami a fizetésképtelenségek számának növekedéséhez vezethet ebben az
ágazatban.
Az elkövetkező hónapokra az infláció lassulását prognosztizálják, de ennek ellenére a közép- és kelet-európai régió gazdaságainak nagy része 2023-ban gyengébb növekedéssel számolhat. Az infláció ugyanis jóval a központi banki célok felett marad.
Ezáltal továbbra is emelni fogják a kamatokat, és ez negatív hatással lesz a vállalatok fizetőképességére. Ezért a fizetésképtelenné vált vállalatok száma 2023-ban tovább fog nőni.
