Az elmúlt években önkormányzatok százainak kellett azzal
foglalkozni, hogy az ingatlantulajdonosok nehéz köveket, karókat, rudakat, farönköket helyeznek ki a parkolást meggátolandó, sövényt, bokrot telepítenek,
sőt, még dróttal is összekötik a mesterséges akadályokat.
Az utóbbi évek állatorvosi lova Szentendre esete volt, amikor olyan akadályállítási divathullám söpört végig a városon, hogy egyes
utcákban harminc-negyven tulajdonost is írásban kellett felszólítani.
Ezek az akadályok balesetveszélyesek, különösen a téli,
csúszós utakon, akadályozzák a mentőket, tűzoltókat, hókotrókat. A szentendrei
önkormányzat azt is jelezte, hogy a határidő lejárta után húszezer forintba
kerül minden késedelmes nap.
A közterület kezelője
a főnök
Két alapeset van. Az egyik, ha közterületnek minősül az
érintett rész. Nagy Zoltán ügyvéd a Napi.hu-nak elmondta,
nem tilthatjuk meg a közterületen való parkolást, mert ennek szabályait a közterület kezelője határozza meg, nem pedig az, akinek a „közelben” ingatlana van.
Így sem kövekkel, sem sövénnyel, sem más módon nem
korlátozhatom más számára a közterület használatát, nem lehet kizárólagos
használatba vonni azt, a tulajdonosnak tűrési kötelezettsége van.
Elvileg erre lehet engedélyt szerezni, ám a szakember nagyon
csodálkozna, ha bármelyik önkormányzat, vagy közterület-fenntartó esetében
szempont lenne, hogy az ingatlantulajdonosnak jobb, kényelmesebb, kevésbé zavaró
lenne, ha nem tudnának elé parkolni.
De itt is lehet kivétel: ha a közterület jellege miatt ott
egy parkolás például balesetveszélyes helyzetet teremtene (kanyar vagy más,
beláthatatlan útszakasz), akkor nyilván más a helyzet, nyitott kapukat
döngethetünk a kérelemmel.
Ha pedig ezek az akadályok sérülést okoztak például egy kerékpárosnak, rongálták a járművet, a Polgári törvénykönyv szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik a történtek felelőse, rendszerint az ingatlantulajdonos.
Nincs egyetértés a
folyamatos parkolásban
Megoszlanak a vélemények, hogy a folyamatos parkolás
kimeríti-e a szükségtelen zavarás fogalmát.
Megtörtént eset, a roncsautó közel egy éven keresztül állt a
ház előtt, az egyre inkább borzolt kedélyű tulajdonos az önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, és igazat adtak neki.
Parkolás a
kapubejárón és garázs előtt
A kapubejárón és a garázs előtt történő parkolásnál más
helyzet, ha nem tudok behajtani a saját ingatlanomba, akkor az birtokháborítás.
A KRESZ várakozás szabályai között elhelyezett rendelkezése,
miszerint tilos várakozni ott, ahol a jármű az út menti ingatlanra való
behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult
hozzájárulása nélkül – akadályozza.
Akkor is magánterületről beszélünk, ha valaki a saját telkén úgy létesít például sövényt, rendez be díszkertet, hogy az még nem a közterületen van, csak határos vele.
