A balatoni idegenforgalmi szezon nyitánya előtt már évek óta rendszeresen visszatérő téma a sajtóban, hogy a tavon rengeteg a vitorlás hajó, kikötőhelyből viszont kevés van.
Ugyanakkor egy másik slágertéma az épülő kikötők ellen rendre fellángoló civil tiltakozások ügye, hiszen a partszakaszok beépítését sokan nem nézik jó szemmel.
Balatonszéplak megmenekült
Balatonszéplak például megmenekült egy óriáskikötő-beruházástól, amikor a fővárosi kormányhivatal országos hajózási hatósági főosztálya jogerősen, a fellebbezés lehetősége nélkül elutasította az ottani kikötőbővítés engedélykérelmét.
Balatonföldváron is reménykedtek a civilek, de csalatkoztak
Szintén úgy tűnt, hogy nyertek a civilek Balatonföldváron, ahol tavaly a bíróság hatályon kívül helyezte egy, a Nyugati strand partjára tervezett 175 hajós kikötő építési engedélyét.
Ott a civilek aláírásgyűjtést kezdeményeztek a beruházás ellen, amely a földváriak tudta nélkül kapott vízjogi építési engedélyt. Igen ám, de ahogy laptársunk, az Index beszámolt róla, Földváron később mégis megkezdődött a beruházás, amikor az illetékes kormányhivatal újra engedélyt adott a felháborodást kiváltó építkezésre.
Balatonfűzfő a legújabb beruházási helyszín
A legújabb kikötőépítés Balatonfűzfőn történik, ahol egy Natura 2000 minősítésű területen 250 férőhelyes csónak- és vitorláskikötő beruházás kapott szabad utat. Fűzfőn a helyi képviselő testület döntött tavaly a „közcélú hajókikötő” fejlesztéséről a Fűzfői-öbölben, a beruházás tervezésére tavasszal írtak ki közbeszerzést – idézi fel a történteket az Építészfórum, megemlítve, hogy az önkormányzat szerint
településképi és településfejlesztési szempontból is támogatott a tervezett beruházás a jelenleg kihasználatlan területen.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal március 3-án közzétett hirdetménye szerint lezárták a hajókikötőre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást, melynek eredményeként
megállapították, hogy a megvalósítás nem feltételez jelentős környezeti hatást,
a tervezett tevékenységet nem kötik egységes környezethasználati engedélyhez, illetve hogy a munkálatok megkezdése előtt be kell szerezni a szükséges egyéb, például vízjogi engedélyeket.
Hozzáfűzték, hogy a tervezésnél figyelembe kell venni a Natura 2000 dokumentáció szerint a területen élő közösségi jelentőségű fajok védelmét, illetve azt is, hogy a munkálatok alkalmával fakivágásra „csak a műszakilag elkerülhetetlen mértékben” kerüljön sor.
Megjelentek a vízen a nyaralójahtok
A kikötőhelyek tekintetében csakugyan drámai a helyzet a Balatonnál, hiszen nemcsak egyre több a hajó a tavon, hanem azok gyakran egyre nagyobbak is. A hajók számát pontosan nem lehet meghatározni, mivel hivatali nyilvántartás csak az engedéllyel vezethető, lajstromba vett vízi járművekről létezik, de
a szakértők általában 8 ezerre becsülik a balatoni hajók mennyiségét,
miközben tény, hogy a kikötőhelyek bármilyen drágák is, mind foglaltak.
A Vitorlázás magazin azt írja, hogy a hajók „túlnépesedése” viszonylag új keletű fogalom a Balatonon, hiszen bő egy évtizede még akciókkal csábították a bérlőket a félig kihasznált kikötők. Ma viszont már nagyjából kihalásos alapon, vagyis várólisták szerint lehet helyhez jutni, ám mivel a várakozókat is kordában akarják tartani, Balatonlellén például csak olyanokat vesznek fel a listára, akiknek valamilyen helyi kötődésük is van, és a névsor még így is félszáz várakozót tartalmaz.
Az ingatlanárak emelkedésével új tendencia a Balatonnál, hogy
megjelentek olyanok, akik inkább egy 60-100 millió forint értékű vitorlást, vagy egy még ennél is drágább elektromos meghajtású hajót vásárolnak, ami kvázi nyaralóként is szolgálhat a vízen.
Ezek a hajótulajdonosok gyakran nem elsősorban sporteszközként tekintenek a tulajdonukra, hanem inkább mint vízen úszó ingatlanra, amivel alkalom adtán ki is mehetnek a nyílt vízre.
