Ha ismernénk a feketekereskedelemből származó pontos számokat, már régen kommunikáltuk volna, lebontva az egyes területekre − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint nem jár messze a valóságtól az, aki ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsüli a szektorban a csalók okozta kárt. Mindez alsó hangon számolt, hiszen a teljes feketegazdaságból származó jövedelmet a GDP 18-20 százalékára taksálják Magyarországon.
A kiskereskedelemben az utóbbi években jelent meg az iparszerű feketézés és áfacsalás, amit tovább erősít a magas áfa, jóllehet az áfacsalások kevésbé függnek a forgalmi adó mértékétől, az ismert módszerrel ugyanis lényegében mindegy, hogy 18 vagy 27 százalék a ráta. A csalók első körben tisztán jutnak a pénzhez, ráadásul nem fizetik be az "áfamentesített" termék termelői és nagykereskedelmi (viszonteladói) ára közötti különbség áfatartalmát sem. A kiskereskedelemben az élelmiszerpiac számít a legszennyezettebbnek, ezen belül is a magas hozzáadott értékű termékek, többek közt a hús vagy cukor. Gyártói vélemények szerint az élelmiszer-kategóriáktól függően 5−25 százalék között mozog a feketekereskedelem az élelmiszer-forgalomban. A KSH adatai alapján tavaly egész évben 3741 milliárd forint fordult meg ebben az árufőcsoportban, az eladott termékek beszerzési értéke (közvetlenül gyártótól, termelőtől, nagykereskedőtől, importőrtől) 2800-3000 milliárd forint körül mozoghat. A piaci konszenzus a feketézés nagyságát 25 százalékra teszi ezen a területen, ezzel számolva 700-750 milliárd forint nagyságú fekete áru kerülhet a "rendszerbe", aminek az elcsalt áfaértéke 200 milliárd forint felett is lehet.
A nagykereskedelemben képződő áfacsalásokat a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kereskedők kasszarendszerének online-osítása nem szünteti meg, bár Vámos szerint tompíthatja azokat. Elemzők szerint a NAV adatfelhasználásától és az adatok elemzési módszerétől függ majd a közép- és hosszú távú siker: a kasszákból származó, azonnal lekérhető információk és a nagykereskedelmi, illetve gyártói jelentésekből származó háttéradatok összevetésével az adóhatóság pontos képet alkothat a piaci anomáliákról és ötleteket adhat, hogy milyen irányban indítsák el az ellenőrzést. Egy-egy élelmiszerkészlet elcsalására alakuló cég azonban így is képes lesz addig láthatatlan maradni, amíg a tranzakciót lebonyolítja és a csalást elköveti. Vámos szerint ugyanakkor az ilyen tranzakciókat nehezebb lesz véghezvinni, hiszen a kiskereskedők (éppen a szigorúbb ellenőrzés miatt) megválogatják, kivel üzletelnek.
A másik nagy kérdés, hogy az áfacsalások melletti szürke- vagy feketepiac mekkora, azaz a forgalom mekkora része marad láthatatlan. Alsó hangon ez a teljes volumen 5-10 százaléka lehet, a KSH által mért élelmiszer-forgalom alapján 180−370 milliárd forint, aminek áfatartalma 48−96 milliárd forint − ennek jó része a kasszák átállítása után viszonylag gyorsan megjelenhet az államháztartásban. Mindent összevetve az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű (iparcikk-) kereskedelembe − utóbbinál ugyancsak konszenzusos 15 százalékos feketézéssel számolva − egy év alatt nagyjából 800 milliárd forint értékben kerül be fekete áru, az elcsalt áfával együtt a szaldó 1000 milliárd forintra tehető.
| (2012, negyedévenként (milliárd forint) | ||||
| I. | II. | III. | IV. | |
| Élelmiszer | 820,6 | 920,6 | 973,5 | 1026,8 |
| Iparcikk | 596,8 | 719,1 | 777,7 | 843,3 |
| Forrás: KSH | ||||
Szerző: Hőnyi Gyula
