BUX 135416.47 -0,36 %
OTP 42640 -0,28 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Lakóparkot nem támogat a növekedési hitelprogram

Nem került be a jegybank programjába a lakópark-beruházás és a meglévő épület bérbeadási célra történő vásárlása. Ennek oka az új lakások piacán lévő túlkínálat és a fizetőképes kereslet hiánya.

2014. január 28. kedd, 00:00

A fejlesztések leállásának csak egyik oka a kereslet visszaesése. Több beruházó a hitelfelvétel nehézségeit vagy a szabályozási környezetet okolja a jelenlegi helyzetért. Szakmabeliek úgy vélik, a bankoknak projektfinanszírozásra kellene átállniuk, amit maguktól is meglépnének, ha látnák, hogy csökken az áfa. Banki támogatással becslések szerint a jelenleg átadott 2-3 ezer lakás számát könnyen meg lehetne duplázni.

Hitelintézeti oldalról ösztönzőre ebben a szegmensben idén nem lehet számítani. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja januártól bővült ugyan − kereskedelmi ingatlan építésével és bérbeadásával −, ám lakópark-beruházáshoz a program nem nyújt segítséget. Mivel ezeket az ingatlanokat továbbértékesítik, forgóeszköznek minősülnek, így rájuk továbbra is csak forgóeszközhitel vehető fel, legfeljebb egyéves lejáratra. Nem adható hitel a központi bank programján keresztül meglévő épület bérbeadási célra történő vásárlására sem.
A fizetőképes kereslet hiánya és az újlakás-piacon lévő túlkínálat miatt nem került be a programba a fenti két tétel − magyarázta Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. A bankok mérlegében nagyon sok a nem teljesítő kereskedelmi hitel, amit lakóingatlan-fejlesztésre vettek fel. Sok a félbehagyott építkezés, a félkész lakópark, amiben áll a pénz. Nagy szerint a piacot azt tudná megmozgatni, ha a bankoktól más pénzintézetek átvennék ezeket a hiteleket, s újra életképessé tennék a fejlesztéseket. Azt kell vizsgálni, hogy milyen hitel támogatja leginkább a gazdasági növekedést. Új lakóingatlanokban nem látjuk azt az erőt, ami növekedést tudna generálni − mondta Nagy.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke egyetért azzal, hogy nagyon korlátozott a kereslet − a városban számos félbehagyott fejlesztést látni. A vevők és más szegmensek vállalkozói is óvatosak. Az új uniós költségvetésből nyerhető 7200 milliárd forint felhasználási területei még ismeretlenek. Tolnay úgy véli, a külföldi és magyar befektetők visszatérése tudná a szektort életre kelteni. Ha látják, hogy jogbiztonság van, hogy megszűnik a különadók esetlegessége, újra megjelennek és beindulnak a fejlesztések.

Szerző: Végh Zsófia

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet