Eddig összesen 46 víziközmű-társaság kapta meg az engedélyt, hogy a jövőben szolgáltatást nyújtson Magyarországon − közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Winkler Tamás, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) nemrégiben hivatalba lépett elnöke, a DRV Zrt. vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta, idén nagyjából 45 szolgáltatóval stabilizálódhat a szektor (Napi Gazdaság, 2014. január 14.). Tavaly összesen 84 cég folyamodott engedélyért.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény megszületése előtt közel 400 szolgáltató működött Magyarországon, ami a hivatal szerint átláthatatlan viszonyokat eredményezett a szektorban. Az engedélyt kapott 46 szolgáltató folyamatos ellenőrzésre számíthat, az év elejétől ugyanis csak olyan víziközmű-társaság szolgáltathat, amely megfelel a jogszabályban szereplő feltételeknek. A hivatal azt ellenőrzi, hogy a szolgáltatók felelősséggel bánnak-e a rájuk bízott nemzeti vagyonnal, valamint hogy hatékonyan működnek-e − mondta az engedélyek átadásakor Dorkota Lajos, a MEKH elnöke. A hivatal háromévente vizsgálja felül a kiadott engedélyeket, de a köztes időben is ellenőrzi a feltételek megvalósulását, az előírt színvonal fenntartását.
A változások nyomán a szakma arra számít, hogy a szolgáltatási színvonal különbségei kisimulnak, a rosszabb helyzetű térségekben javulás következik be − ehhez azonban még hónapokra van szükség. Komoly előrelépés ígérkezik az energiahatékonyság területén a következő években, ami a fajlagos üzemeltetési költségek csökkenésében is megjelenik majd. A MEKH idén dolgozza ki az egységes vízdíjrendszert, úgy tudjuk, a szolgáltatókkal a közelmúltban elindultak az egyeztetések az önköltség-számítási rendszerek felépítéséről. Az új díjstruktúra a helyi − egymástól akár jelentősen eltérő − sajátosságok figyelembevételével épülhet fel − akár sávos, tömbösített árképzés, a "szennyező fizet" elvének, vagyis a víztakarékosság szempontjának érvényesítésével. Arról is csak a későbbiekben lesznek információk, hogy a szolgáltatók milyen állami támogatásra szorulnak majd a működőképesség fenntartása érdekében 2015-től (idén és jövőre a vízművek bevételnövelésének eszköze lehet az uniós társfinanszírozású projektben való részvétel, ami akár tízmilliárdos pluszforrást jelenthet). A 2014−2020-as uniós költségvetési ciklusban több száz milliárd forint forrásra számít az ágazat a csőrendszerek cseréjéhez, amire a rendszer átlagéletkora alapján nagy szükség van.
Szerző: Leszák Tamás
