2007−2013 között csak közoktatás-fejlesztésre 365 milliárd forint jutott a szociális alapból és további 144 milliárd a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére, az egyes regionális operatív programok is elkülönítettek 10-15 milliárdot régiónként. Ezen belül is csak a térségi integrált szakképző központok (tiszk) kialakításához 100 milliárd forint uniós támogatást kapott Magyarország. Összesen tehát körülbelül 600 milliárd forint jutott közoktatás-fejlesztésre, a munkaerő-piaci elhelyezkedés sikeressége, az oktatási intézmények felnőttképzési kapacitásának fejlesztése céljából.
A 2013-ban megfogalmazott köznevelés-fejlesztési stratégiában bár a részcélokat felsorolták, az uniós résztámogatásokat (regionális, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési) nem rendelték hozzá. Az kiderül például, hogy a következő hét évben hazai és uniós forrásból 5,5 milliárd jut az ágazatirányítás fejlesztésére; azt nem tudni, hogy ez az összeg pontosan milyen uniós alforrásból fog származni. Az 5,5 milliárdon felül például a köznevelés ágazat teljes standard irányítási, minőség értékelési rendszerének kialakítására 17 milliárd, az innováció és a tehetség támogatására a köznevelés minden szintjén nyolcmilliárd, a pedagógusképzés fejlesztésére ötmilliárd jut.
A támogatások végösszege a stratégia szerint 300,5 milliárd, amelyből a központi költségvetés terhére 100,5 milliárdot fizet az állam. Az Emberi Erőforrás Minisztériumánál (Emmi) elmondták, a stratégiában feltüntetett támogatás még nem a végső kalkuláció, a 2014−2020 közötti fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó operatív programok kidolgozása jelenleg is zajlik.
Az Emberi Erőforrások Operatív Programnak (EFOP) még nincs elfogadott költségvetése, ennek viszont részét képezik a köznevelési szakterületet érintő uniós fejlesztések, így nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi uniós és hazai pénz jut köznevelési célú fejlesztésekre.
Szerző: Tóth Kata
