Óvatos, de erősödő érdeklődést tapasztalnak a bankok az ügyfelek részéről a lakáshitel-törlesztéshez nyújtható adómentes munkáltatói támogatás lebonyolításáról és a kapcsolódó dokumentumokról. Ugyanakkor − ahogy arra az UniCreditnél is felhívták a figyelmünket − ezek az érdeklődések jobbára az érintettek első, elvi kérdései voltak. A Budapest Banknál már munkáltatói kérdéseket is regisztráltak. Bár − miként arra az MKB-nál felhívták a figyelmet − a jogszabály alapján ez a támogatás és ennek lebonyolítása alapvetően a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyon alapul, így annak szabályait és folyamatát nem a banknak kell meghatároznia. A megoldás számos feladatot jelent a bankoknak, ezért a legtöbb helyen jelenleg a jogszabállyal kapcsolatos kérdések tisztázása zajlik. A felkészülés során mind a folyamatokat, mind a kapcsolódó banki rendszereket módosítani kell − mondták el a Budapest Banknál és a K&H-nál −, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják. Ami bizonyosan feladatként jelentkezik, az az igazolások kiadása, illetve a törlesztési számlákra érkező bejövő utalások fogadása lehet. Érdekes helyzet áll elő viszont amiatt, hogy a szabályozás szerint a munkáltatóknak az összeget egyből a bankba kell utalniuk, miközben a törlesztés − devizahitel esetén − általában változó összeget jelent. A gondot az okozza ez esetben, hogy a pontos törlesztés összegéről adatot csak az ügyfél kaphat, hogy ne sérüljön a banktitok.
A folyamattal kapcsolatban − amikor a bank a támogatás kifizetésének lebonyolításában működik közre − jelenleg szakmai egyeztetések zajlanak − mondták a CIB-nél, ahol úgy látják, hogy a hiteladós ügyfél közreműködésére mindenképp szükség lesz. Mindezt azzal magyarázzák az MKB szakértői, hogy bármilyen hitelügylettel kapcsolatos információ kizárólag az ügyfelek, illetve a megfelelő felhatalmazással rendelkező harmadik fél számára adható ki. Devizaalapú hitel esetében ráadásul − figyelmeztetnek a banknál − a törlesztőrészlet nagyságáról csak a hitel nyilvántartási devizanemében tud a bank pontos tájékoztatást adni, ezen túl a kiállítás napján érvényes árfolyamon egy tájékoztató forintösszeget tudnak feltüntetni a kiadandó igazoláson.
A szakemberek szerint persze a probléma áthidalható lehet akkor, ha a munkáltató − ésszerűen − csak egy fix törlesztést vállal, s a fennmaradó − mozgó − részt az adós törleszti. Ennek a megoldásnak a határát az jelentheti, hogy meglehetősen furcsa helyzet áll elő abban az esetben, ha a fix törlesztésen felüli részt az ügyfél nem törleszti. Miután a hitel szerződésszerű törlesztésére vonatkozó szabályok a támogatás kapcsán nem változnak, ezért azt a szerződésben rögzített ütemezéssel és összegekben kell megfizetni − érveltek az MKB szakértői. Az ettől eltérő, késedelmes teljesítésre vonatkozó szankciókat a szerződések, valamint a bank erre vonatkozó üzletszabályzatai tartalmazzák. Ez pedig általában azt jelenti, hogy − ahogy arra a CIB-nél utaltak − a kölcsön havi törlesztőrészletének meg nem fizetett része az esedékesség napját követően késedelmesé válik.
További kérdés, hogy miként kezelhető majd banki szemmel az, hogy az adótörvény nem korlátozza a juttatás mértékét a havi törlesztőrészletben, vagyis a havi törlesztőrészleten felül előtörleszteni is lehet majd cafeteria-elemként, hiszen a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a munkáltató az egyösszegű jutalmat minősítse át hiteltörlesztésnek − ami jóval kisebb levonással jár. Ebben az esetben a bankok véleménye szerint az előtörlesztésre vonatkozó szabályok és költségek lesznek az érvényesek.
Szerző:
