Kedvező hatása lehet a fuvarpiacra annak, hogy várhatóan javul a gazdaság helyzete, s növekszik a szállítandó termékek mennyisége, de közben az is fontos lenne, hogy a piac képes legyen a szolgáltatást értékén (vagyis eredményt is termelve) megfizetni − erről beszélt a Napi Gazdaságnak Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) főtitkára. A legdominánsabb fuvarpiaci növekedést a gazdaság élénkülése hozná − hangsúlyozta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára is. Emellett további fuvarfeladatokat biztosítana a magyarországi vállalkozók részére, ha sikerülne teljes mértékben felszámolni az illegális tevékenységet (aminek mértékére vonatkozóan nincsenek pontos adatok), illetve ha hatékonyabban ellenőriznék a külföldiek által használt fuvarozási engedélyeket. Ennek kapcsán érdemi egyeztetés kezdődött az illetékes hatóság, a tárcák és az érdekképviseletek között − emelte ki Karmos.
Csökken a társaságok száma
Úgy tűnik, a fuvarpiac növekedésére egy ideig még várniuk kell a vállalkozásoknak. Dittel Gábor, a NIT Hungary − Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára szerint ugyanis a gazdaság növekedése az árufuvarozóknál még nem éreztette hatását. Dittel idén − főleg az első fél évben − még a piacon lévő vállalkozások számának csökkenésével számol. (Az elmúlt hat év alatt tízezer árufuvarozóval lett kevesebb, s jelenleg 12 200−12 300 regisztrált ilyen tevékenységet végző vállalkozás van Magyarországon). A további zsugorodás − ami akár tízszázalékos is lehet − részben a tavaly bevezetett útdíj következménye, a kötelező felelősségbiztosítási díjtételek idei növekedése pedig további terheket jelent a cégeknek. A NIT Hungary álláspontja, hogy a fuvarozóknak ezt át kell hárítaniuk a megrendelőkre, ahogyan ezt 2013 második felében az útdíj kapcsán megtették. A cégek száma tehát csökken, miközben a vállalkozásokon belül növekszik a kapacitás − amíg 2007-ben egy vállalkozásra 3,6 jármű jutott, addig jelenleg ez meghaladja az öt járművet −, s mindezek eredményeként erősödnek ezek a társaságok − emelte ki Dittel. Kedvező hír a fuvarozóknak, hogy 2014. januárban Magyarországon nem emelkedtek az úthasználati díjak (sem az e-matricás, sem a HU-GO e-útdíj-rendszerben), ugyanakkor negatívan érinti a piac szereplőit, hogy több országban nőtt az úthasználat díja. Az sem jó hír, hogy továbbra is hektikusan változik az üzemanyagár − mondta Peredi. (Az üzemanyagár a legmagasabb költségeleme ezeknek a vállalkozásoknak). Szintén nem szerencsés, hogy a hatályos, legfeljebb harmincnapos fizetési határidő helyett − a kiskapuk segítségével, vagy csupán a tagadhatatlanul meglévő megbízói erőfölény kihasználásával − továbbra is 45-60-90 napos határidővel fizetik ki a "megszolgált fuvardíjat". Peredi szerint ez pedig komoly likviditási gondot jelentett a kkv-szektorban működő közúti közlekedési szolgáltatók legalább harminc százalékának. Nem túl biztató az sem, hogy a járművek beszerzési ára 2014-ben várhatóan növekszik, pedig sokaknak a korszerűsítés versenyképesség-javítást vagy legalábbis -megtartást jelent.
Nemzetköziesednek a cégek
Az elmúlt egy év alatt jelentősen javult a magyarországi fuvarozók versenyképessége Európában, ahol piacot tudtak szerezni − emelte ki Dittel Gábor. Ma már az említett 12 200 fuvarozó cég többsége a nemzetközi piacon dolgozik, míg egy évvel korábban még a magyar piac volt a meghatározó. Ebben pedig nagy szerepe van azoknak a kedvezményeknek, melyeket az érdekképviseletek elértek; az e-útdíj részleges jóváírása az iparűzési adóból, az e-útdíj-hitel bevezetése, a kereskedelmi gázolaj megtartása mind segíti az érintettek versenyképességét. Ha ezek a lehetőségek továbbra is érvényben vannak, akkor a kedvező folyamat folytatódik, ehhez azonban további kedvezményekre is szükség van.
Lenne még teendő
Az érdekképviseletek javasolják a kormánynak, hogy a külföldi útdíj 7,5 százaléka leírható legyen az iparűzési adóból, ami azért is lenne fontos, mert a versenytársaknál nincs ilyen adónem. A fuvarozók a vagyonszerzési (átírási) illeték megszüntetését is javasolják, s nem utolsósorban összefogást sürgetnek a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány között a gépjárművezető-képzés érdekében. A szakma gazdasági eredményei nem csupán a díjaktól függnek, nem csak a teljesített rakott kilométer vagy utaskilométer függvényei. Számít a fuvarszervezés, a gépjármű energiatakarékos működtetése, a jól és rendszeresen képzett munkaerő. Ez utóbbi szempontoknak megfelelő gépkocsivezetőkből pedig hiány van és még inkább az lesz a jövőben. Októberben, amikor már látható volt, hogy az e-útdíj megszolgált bevételei elérik, sőt meghaladják a tervezettet, az érdekképviseletek javasolták a fejlesztési tárcának, hogy a többletből forgassanak vissza erre a területre, hogy elégséges számban legyen jól képzett C, C+E kategóriás gépkocsivezető. Az említetteken túl az MKFE az elektronikus útdíjrendszer finomra hangolását is javasolja az érintetteknek − tette hozzá Karmos. Az újabb versenyképesség-javító intézkedések a kormány szempontjából is kedvezőek lennének, hisz az bevételt generálna a központi költségvetésnek − emelte ki Dittel.
Szerző: Diószegi József
