A lakossági oldalon a harmadik negyedévben tovább csökkent a háztartások hitelállománya: a polgárok a három hónap során 118 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztettek, amivel szemben 20 milliárd forintnyi új forinthitel felvétele állt. Éves szinten a hitelállomány 5,2 százalékkal mérséklődött, kétéves időtávon pedig a hitelek 10,7 százaléka tűnt el a rendszerből. A devizahitelek folyósításának 2010-es betiltása óta − a törlesztéseken és az összességben 211 milliárd forintnyi hitelkiváltáson (végtörlesztésen) túl − összesen 1205 milliárd forintnyi új forinthitel apasztotta a devizahitel-kihelyezések arányát a lakossági bankrendszerben.
Ugyanakkor − ha azzal számolunk, hogy a nem teljesítő hitelek állományára a szektor már céltartalékot képzett − a bankszektor "nettó" hitel/betét állománya a problémás 80 százalékos szint alá süllyedt. Mint azt Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója a múlt hét végén jelezte: a lakossági megtakarítási hajlandóság 17 százalékkal bővült a válság óta, miközben a lakossági hitelállomány 20,9 százalékkal épült le. A vállalatoknál közben az ötödével leépülő hitelállomány mellett − annak köszönhetően, hogy a cégek bizonytalanok a beruházások indítását illetően − a vállalati megtakarítások összege 19 százalékkal emelkedett. E tekintetben − miközben a devizakitettség csökkenése üdvösnek tekinthető − szükség van az ösztönzésre a hitelezés beindulása érdekében.
A bankrendszer vállalatihitel-állománya 2013 harmadik negyedévében közel 130 milliárd forinttal emelkedett, ám ez is csak arra volt jó, hogy az állomány leépülésének éves üteme 3,5 százalékra mérséklődjön. A jegybank adatai szerint egyértelműen a növekedési hitelprogram (nhp) hajtotta a hiteldinamikát, amit jól mutat az, hogy a hosszú lejáratú hitelek állománya emelkedett 290 milliárd forinttal, miközben a rövid lejáratú kölcsönök állománya 160 milliárddal apadt, vagyis a lejáratok hosszabbak lettek. Ezzel párhuzamosan kellemes hatás, hogy a forinthitelek aránya a 2013. második negyedévi 40 százalékról egyrészt az új, forintalapú hiteleknek (s kisebbrészt a hitelkiváltásoknak) köszönhetően 48 százalékra emelkedett. A vállalatihitel-állomány ugyanakkor − hiába az európai összevetésben példátlan, 2,4 százalékos javulás a válság előtti szinthez képest − a balti államokon kívül még mindig a legmélyebb visszaesést mutatja a maga 76,7 százalékos értékével, miközben Bulgária, Lengyelország és Románia esetében a vállalati hitelek állománya már meghaladja a válság előtti szintet.
Szerző: Nagy László Nándor
