Az elemzői várakozásokat felülmúlva 781,4 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben októberben, ami 164 millió eurós javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest − közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A vártnál jobb szám mögött ugyanakkor erős bázishatás áll − hívják fel a figyelmet elemzők, tavaly év végén ugyanis jelentős gyárleállások voltak, ami az export dinamikáját jobban visszavetette, mint az importét.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az év végére akár rekord szintre, 8−8,1 százalékra emelkedhet a GDP-arányos nettó export, ám az év második felétől feltételezhető, hogy megindul az import. Egyfelől a friss beruházási adatokban lehetett látni, hogy voltak olyan gépbeszerzések, amelyeknek jellemzően van importtartalmuk, másfelől a háztartások jövedelmi helyzetének javulását éppen október óta jelzik már a kiskereskedelmi számok.
A magas nettó exportnak általában örülni szoktak a közgazdászok, de mint arra Németh Dávid felhívja a figyelmet, a magyar gazdaság felzárkózásával kapcsolatban ez az egy mutató még nem ad átfogó képet. A magyar telephelyeket használó nagy exportőrök ugyanis jellemzően olyan külföldi vállalatok, amelyek az itt megtermelt jövedelem döntő hányadát kiviszik az országból. Az utóbbi években a lehető legkisebb mértékben fordítottak vissza profitjukból, hiszen kevés beruházást végeztek, legfeljebb a kifizetett bérek maradtak itt. Bár a magyar folyó fizetési egyenleg is többletet mutat, a kiáramló jövedelem miatt annak mértéke már jóval kisebb, mint a külkereskedelmié. A folyó fizetési mérlegben éves szinten keletkező mintegy 2-2,5 milliárd eurós többlet egyébként jórészt az uniós transzfereknek köszönhető − teszi hozzá az elemző. Az uniós források ilyen értelemben eltakarják azt a képet, amit a nagy nemzetközi exportáló vállalatok a magyar gazdaságon belül előidéznek. Az EU-s pénzek nélkül legjobb esetben is nullás, esetleg mínuszos lenne az egyenleg, vagyis a külföldi cégek jövedelemkivitelének mértéke meghaladhatja a Magyarországra befektetett tőkéjüket. Érdekes lesz a folyamatot 2015-től nézni, amikor szinte biztosan csökkenni fog a beáramló uniós transzferek állománya az új költségvetési ciklus miatt.
Ami jó hír viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg mostani alakulásában a cserearányok javulása is szerepet játszhatott. Egyes információk szerint ugyanis a gáz importára szeptembertől csökkent − hívja fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Mint mondja: a hazai külkereskedelem lényegesen gyorsabban nőtt a német külkereskedelemhez képest, a német export egy év alatt mindössze 0,6 százalékkal nőtt. Az elmúlt hónapokban megjelent konjunktúraindikátorok az európai gazdaság recessziójából való kilábalási folyamatát jelzik, így a külső kereslet várható javulása, valamint a felfutó hazai autóipari termelés hatására idén a többlet meghaladhatja a 7 milliárd eurót. A plusz jövőre kismértékben tovább emelkedhet, mivel a belső kereslet várható élénkülését ellensúlyozhatja a külső kereslet javulása. Mindezek miatt Suppan arra számít, hogy a külkertöbblet jövőre éri el a 7,4 milliárd eurós csúcsot.
Szerző: Gerőcs Tamás
