Viszonylag kevés szó esik a külföldiek felé fennálló adósságról, vagyis a gazdaság teljes külső finanszírozásra való ráutaltságáról. Ez mutatja meg, hogy lényegében mennyi pénzre van szükség külföldről a gazdaság működtetéséhez és a lejáró fizetési kötelezettségek megújításához. Pozitív fejlemény, hogy az európai trendekkel ellentétben szűk két év alatt a GDP 18 százalékával csökkent a magyar gazdaság külső adóssága. A 2011 második negyedévében mért 110,7 milliárd eurós külső adósság (a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül számolt nettó külföldi adósság) idén március végére 92,5 milliárd euróra csökkent. Az állam, a vállalatok és a háztartások tehát 18,3 milliárd euróval csökkentették külső adósságukat.
Növekszik a mozgástér
A Magyar Nemzeti Bank két hét múlva publikálja a legfrissebb, harmadik negyedéves adatait, ami szakértők szerint további csökkenést jelez a külső adósságban, részben a 2009 óta többlettel záró magyar külkereskedelmi mérlegnek köszönhetően. − Ezt a tényt gyakran elfelejtik azok, akik a magyar fizetésképtelenséget és a forint összeomlását vizionálják − mondta a Napi Gazdaságnak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A szakember szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb törekvése évek óta az, hogy csökkenjen az ország külföldi függősége. Ha az a kérdés, hogy átugrotta-e a lécet a kabinet, akkor a válasz egyértelmű igen, bár az eszközökben lehet vitatkozni − hangsúlyozta a közgazdász. Csaba László szerint egyfajta hibernált állapotba került a magyar reálgazdaság, ami hét éve lényegében nem nő. Természetes, ha egy dinamikusan bővülő gazdaság növekvő adóssággal párosul, amit hívhatunk modernizációs deficitnek − hangsúlyozta. Magyarországon azonban az elmúlt években nem tapasztalható az adósság dinamikus növekedése, amit nevezhetünk egyfajta de-modernizációs szufficitnek, vagyis a gyorsított és célzott adósságleépítés hatására csökkent a külső adósság, ami egyértelműen növeli a gazdaság szereplőinek mozgásterét.
Az előtörlesztés segített
Az adósság-visszafizetési politika fontos eleme a devizahiteleseket célzó programok, illetve az állam külső adósságának előtörlesztése, ami az IMF-kölcsön lezárásával augusztusban megvalósult. − Mindkét adósságcsökkentés üdvös, kérdés azonban, hogy minden szempontot figyelembe véve ez volt-e a legsürgetőbb, legköltségtakarékosabb és leghatékonyabb megoldás. Az IMF-hitel ugyanis olcsóbb volt, mint ha a piacról finanszírozta volna magát az állam, hiszen a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátás esetében is hatszázalékos hozamot kellett ígérni ahhoz, hogy elvigyék a magyar papírokat. Ennek ellenére a közgazdász szerint nem szabad lebecsülni a külső adósság csökkentése érdekében hozott magyar erőfeszítéseket, hiszen az adósságválságban lévő dél-európai tagállamoknak, de még Franciaországnak, sőt Németországnak sem sikerült ez. A befektetők is értékelik az eredményt − emelte ki a szakember. A külső adósság esetében a befektetők a bruttó állományt (a speciális célú vállalatokat is beleszámítva) követik figyelemmel, ami a Morgan Stanley adatai szerint jelenleg a GDP mintegy 158 százalékát teszi ki, szemben a 64 százalékos nettó rátával. Csaba László szerint éppen emiatt van szüksége Magyarországnak jelentős devizatartalékra, ami szeptemberben 34,7 milliárd eurót tett ki.
A Morgan Stanley azt hangsúlyozta, hogy torzíthatnak a bruttó adatok, mivel a külső adósság jelentős részére nem mint adósságra kell tekinteni, mivel a vállalatközi hitelek közvetlen tőkebefektetésnek tekinthetők. A befektetőház szerint a külkereskedelmi mérlegtöbbletből adódóan tovább csökkenhet Magyarország külső adósságállománya mind abszolút értékben, mint GDP-arányosan. Szerencsésebb helyzetben vannak ugyanakkor a kelet-közép-európai országok, mivel Csehországban 51,6 százalékon, Lengyelországban 71,6, míg Romániában 73 százalékon áll a bruttó ráta.
Közelebb a felminősítés
A magyar makrogazdasági mutatók egyértelműen javulnak, ami hamarosan a hitelminősítőket is lépésre készteti. A hasonló besorolás alatt lévő "versenytársak" helyzete nem éppen rózsás, ezért, ha a magyar kilátások nem romlanak, relatív értelemben máris javultak − tette hozzá a szakember. A hazai adósság finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte: a gazdasági növekedés beindulása és a befektetői bizalom visszatérése elengedhetetlen ahhoz, hogy alacsonyabb hozamok mellett vonhasson be az adósságkezelő forrásokat a piacról. A világ vezető jegybankjai továbbra is elkötelezettek az alacsony kamatpálya mellett, ami fenntartja a befektetők kockázati étvágyát, és ez biztosítja, hogy alacsonyabb hozamok mellett is finanszírozható a magyar államadósság.
Szerző: Wiedemann Tamás
