Az MNB monetáris tanácsának (MT) október 29-i kamatdöntő ülésén nyolcan (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György és Windisch László) az újabb húsz bázispontos vágás mellett szavaztak, míg Pleschinger Gyula − előző havihoz hasonlóan − beérte volna tíz bázisponttal, így alakult ki a 3,4 százalékos alapkamat − derült ki a tegnap publikált rövidített jegyzőkönyvből.
Az MT szerint idén a magyar gazdaság fokozatosan bővülhet, majd jövőre további élénkülés következhet. A helyzetértékelés szerint a visszafogott bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok a munkapiacon keresztül alkalmazkodnak erőteljesebben termelési költségeik emelkedéséhez, a fogyasztói árakon keresztüli áthárítás korlátozott és fokozatos lehet. Az alacsony inflációs környezet pedig erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. Az MT szerint az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, az átmeneti hatások kilépésével is a cél közelében alakulhat a pénzromlás üteme. A monetáris politika e környezetben laza monetáris kondíciókkal tudja segíteni az inflációs cél középtávú elérését.
Egyetértés volt abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt konzisztensek a monetáris kondíciók további lazításával. Pleschinger szerint bár a szeptemberi kamatdöntés óta a globális pénzügyi környezet stabilizálódott, az elmúlt hónapok piaci volatilitását okozó külső tényezőkkel kapcsolatban egyelőre nem született tartós megoldás. A külföldi kézben lévő magas állampapír-állomány miatt is a korábbinál is óvatosabb mértékű kamatcsökkentést javasolt. A többi MT-tag azonban úgy ítélte meg, hogy a külső pénzügyi környezet változásával kapcsolatban nincs olyan információ, amely alapján szükséges lenne eltérni a lazítás jelenlegi óvatos ütemétől.
Szerző: Domokos László
