Magyarország kikerülése az uniós túlzottdeficit-eljárásból (edp) sokkal többet jelent annál, hogy az ország egyszerűen megúszta az uniós támogatások elvesztésének veszélyét, sőt még annál is fontosabb, hogy három százalék alatti hiány és enyhe növekedés mellett már folyamatosan csökken az adósságráta. A legfontosabb, hogy az ország visszaszerezte költségvetési hitelességét, ha úgy tetszik, szavahihetőségét.
Még 2002 elején Budapest elkezdett költségvetési célokat megfogalmazni Brüsszel számára. Az unió arra kérte Magyarországot és Szlovéniát, a régió két éllovasát − még az országgyűlési választások előtt −, hogy készítsen egy úgynevezett előcsatlakozási programot, amely az euró bevezetéséhez jelöli ki a célpályát, benne a három százalék alatti GDP-arányos hiány elérésével. Akkoriban még 2004-re tervezte ezt a kormányzat, amit az unió akkor el is fogadott.
A kormányváltás után azonban nagyot változott a helyzet és végül 6,5 százaléknál állt meg a hiánymutató. Ekkortól vette kezdetét az a gyakorlat, amely 2011-ig tartott, miszerint a regnáló kormányok rendre két-három évre előre megígérték az uniós követelmény teljesítését, aztán minden egyes évben kitolták a céldátumot, miután világossá vált, hogy az adott év hiánycélját sem tudják teljesíteni. A legrosszabb év 2006 volt, amely eredetileg 2,5 százalékos deficitcélt tartalmazott, a végső szám pedig 9,9 százalék lett, négyszerese az eredetileg kijelöltnek.
A 2006-os hiány egyenesen két számjegyű lett volna, ha az akkor újjáválasztott Gyurcsány-kormány nem kezd már ősszel erőteljes, a rendszerváltás óta csak a Bokros-csomaggal összemérhető megszorításokba. Ennél rosszabbat csak Görögország tud felmutatni az elmúlt évtizedből, így a görög válság 2011-es kirobbanásáig Magyarország költségvetési hitelessége számított a leggyengébbnek Európában, ez pedig sokban hozzájárult ahhoz, hogy a 2008-as válság idején az ország Izland után a második célpontja lett a spekulánsoknak.
A hiányjavítási lendület 2009-ig kitartott, majd a Bajnai Gordon vezette kabinet − az IMF−EU páros egyetértésével − a 2010-es hiányt a növekvő gazdasági teljesítmény ellenére lényegében változatlan szintre, 3,9 százalék után 3,8 százalékra tervezte be, ami végül magasabb, 4,2 százalék lett. Ez közgazdasági hiba volt, ami után a hozzáértők számára már az IMF és az EU szakértelme kérdőjeleződött meg, hiszen közgazdasági alapszabály, hogy félszázalékos hiánycsökkentés még nem rombolja a gazdaságot, és ezzel a mértékkel két év alatt, 2011-re az ország jelentősebb megrázkódtatások nélkül elérte volna a bűvös célt.
Majd 2010-ben a frissen hivatalba lépő Orbán-kormányon azonnal bevasalta Brüsszel a hétévnyi elmaradást és 2011-re megkövetelte a cél teljesítését, ami azt jelentette, hogy akkor kellett másfél százalékpontnyi hiánylefaragást végrehajtani, amikor az újabb válság miatt az export is stagnálni kezdett. A cél teljesült 2011-re, igaz, ehhez a nyugdíjrendszer átalakítása is kellett. Végül nemhogy túlteljesült a cél, hanem a rendszerváltás óta eltelt időszak legalacsonyabb, kétszázalékos GDP-arányos hiánya teljesült.
Idén Magyarország kikerült az edp alól, visszaszerezte szavahihetőségét, így az idei 2,9 és a jövő évi háromszázalékos legfrissebb brüsszeli prognózis ismét elfogadja a magyar előrejelzést. A hitelesség visszaállásának pedig jelentős szerepe van a stabil forintárfolyamban és a rekordalacsony kamatban, amelyek fontos pillérei egy tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek.
Szerző: Barcza György
