Erősen kérdéses, hogy a Federal Reserve mennyiségi lazítási programja (QE) megéri-e a kockázatokat − véli a Fed egyik volt illetékese, Andrew Huszar. "Csak annyit mondhatok: sajnálom, Amerika! A Federal Reserve-ben dolgozva én is felelős voltam a kötvényvásárlási kísérlet elindításáért. (...) Rá kellett jönnöm, hogy a program valójában magáncégek rejtett állami megsegítéséről szól, méghozzá az eddigi legnagyobb léptékűről" − írta a magyar származású szakember a The Wall Street Journalben. Az USA eddigi legnagyobb gazdasági élénkítő programjának elsődleges − noha nem egyetlen − célja a lakosság és a vállalkozások hitelhez jutásának könnyítése. A Fed havonta 85 milliárd dollárnyi kötvényt vásárol, a nettó hitelkihelyezés mégis csökkent. Sőt: 2012-ben tizenöt éves mélyponton volt a jelzálog-hitelezés. "A Fed drámaian kibővítette saját eszköztárát, és nem tiszta, hogy az új programoknak mi lesz az együttes hatása − emelte ki Huszar. − Idén nyáron láthattuk, milyen negatívan reagált a piac a pénzpumpa leállításának a puszta lehetőségére, a Fed vissza is táncolt. Mi fog történni, ha még hónapokig, évekig öntjük a pénzt a gazdaságba?"
A dallasi Fed elnöke, Richard Fisher a napokban azt nyilatkozta: értik, hogy a szereplők nagyon érzékennyé váltak a hírekre, de előbb-utóbb le kell állítani a pénzpumpát. A Fed mérlegfőösszege már 4000 milliárd dollárra duzzadt, és mindennek van határa. A QE-ból ráadásul kimaradt a megsegítendők jelentős hányada, az amerikaiak többsége ugyanis nem értékpapír-tulajdonos, így ők maximum áttételesen érezhetik a könnyítés hatását. Huszar azt is aggályosnak tartja, hogy a program miatt megrekedt a nagybankok megzabolázása, kikerült a figyelem középpontjából, hogy az USA bankrendszerét tulajdonképpen egy hatalmas kartell irányítja. Az eszközök 70 százaléka felett a pénzintézetek 0,2 százaléka rendelkezik Amerikában − figyelmeztetett a közgazdász.
Szerző: Fokasz Oresztész
