Leválasztja a projektingatlan-portfóliót az MKB Bank Zrt.-ről bajor tulajdonosa. A BayernLB indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a bank értékesíthető legyen. Ennek keretében az eddig is különálló szervezeti egységben kezelt, az elmúlt évi veszteségekben jelentős szerepet játszó teljes, azaz a jól teljesítő és a problémás projektingatlan-hiteleket is magában foglaló portfóliót önálló jogi társaság formájában választják le. A BayernLB-nek az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében azért kell megválnia az MKB-tól, mert a tulajdonos állami támogatással szanálta a működését. Ennek fejében a működés racionalizálását várja el, amely egyet jelent a külföldi befektetések leépítésével.
A magyar leányt 2016 végéig kell eladnia a BayernLB-nek, ám a lehetőség eddig nem igazán mozgatta meg a befektetők fantáziáját. Ez az MKB teljesítményétől részben független − a válságot követően a magyarnál jóval nagyobb piacon, így Lengyelországban is több eladó bank volt, s azokért sem kapkodtak a vevők. Néhány tranzakció mégis történt, például a Volksbank is a Szberbanké lett.
Az MKB-t a közelmúltban − ha igazak a szektorbeli pletykák − két vevő is megkörnyékezte, az egyik az állam, a másik pedig az OTP Nyrt. volt. Utóbbi állítólagos ajánlata a hírek szerint nem is a vételárról, hanem a vevő kompenzálásáról szólt. Az államnak korábban azért nem sikerült − meg nem erősített értesülések szerint 300 milliárd forint körüli áron − megvennie a bankot, mert akkor még nagyon komoly volt az MKB hitelei mögött az anyacég refinanszírozása.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke egy múlt heti konferencián megemlítette: négy bank van bajban Magyarországon. Azt, hogy ezek egyike az MKB, kimondatlanul is mindenki tudta. Az anyabank jelentése szerint az MKB az idén az első kilenc hónapban 181 millió euró, valamivel több mint 50 milliárd forintnak megfelelő veszteséget produkált. A problémákat több tényező okozza: a bolgár érdekeltség értékesítése, az aránytalanul magas magyarországi bankadó és a tranzakciós illeték mellett a rossz eszközök is visszahúzzák a pénzintézetet. Arról nem is beszélve, milyen hatással van a szektor egészére, hogy a hitelezés sehol sincs, a lakossági hitelkihelyezés a 2007-esnek mindössze 12 százaléka.
| 2010 | −117,8 |
| 2011 | −103,6 |
| 2012 | −81,3 |
| 2013. I−III. n.-év | −50,0 |
| Forrás: Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés | |
Szerző: F. Szabó Emese
