− A paksi atomerőmű szakemberei a napokban benyújtották a 2. blokk üzemidő-hosszabbításáról szóló engedélykérelmet az Országos Atomenergia Hivatalnak. Miért van erre szükség?
− A paksi atomerőmű adja a hazai villamosenergia-termelés közel felét, egészen pontosan 46 százalékát, így meghatározó jelentősége van abban, hogy mindig elegendő és megfizethető árú villamos energia álljon a vállalatok és a lakosság rendelkezésére. A paksi VVER-440 típusú, orosz gyártmányú reaktorokkal üzemelő blokkok eredetileg tervezett üzemideje harminc év, ez a 2. blokk esetében jövőre járna le. A paksi atomerőmű Európa egyik legbiztonságosabbnak minősített egysége, minden vonatkozásban megfelel a hasonló korú nyugat-európai atomerőművek mutatóinak, a nemzetközi követelményrendszernek. Ezt több független, nemzetközi vizsgálat is megerősítette, köztük az Európa Tanács által elrendelt célzott biztonsági felülvizsgálat is. Idejekorán felmértük, hogy a blokkok kitűnő műszaki állapota a biztonság megőrzése mellett lehetővé teszi a húszéves tovább üzemeltetést, erre utalnak a nemzetközi tapasztalatok is. Az üzemidő-hosszabbítást a hazai jogszabályok és a lakosság folyamatos, jelenleg több mint 75 százalékos támogatása is lehetővé teszi, ezért célunk, hogy megszerezzük a szükséges engedélyt.
− Mit jelent az, hogy most benyújtották az engedélykérelmet? Az atomerőmű biztosan tovább működhet?
− A hazai szabályozás szerint mindig az adott blokk érvényes üzemeltetési engedélyének lejárta előtt egy évvel kell új engedélyért folyamodni. Az engedélyeket nem lehet együtt megkérni, minden blokkra külön-külön kell kezdeményezni. Egy ilyen engedélykérelem összeállítása többéves munkát igényel, töviről hegyire átvizsgáljuk az egységeket, mondhatjuk, hogy minden egyes csavart ellenőrzünk. Az eredményeket több ezer oldalas tanulmányban dokumentáljuk, az Országos Atomenergia Hivatal ez alapján jövőre határozhat a tovább üzemeltetés engedélyezéséről. Meggyőződésünk, hogy a 2. blokk kitűnő műszaki és biztonsági színvonalat képvisel, így a hatóság minden bizonnyal hozzájárul majd, hogy a blokk további húsz évig szolgálja a magyar fogyasztókat.
− Mi a helyzet a többi blokkal, azok is tovább üzemelhetnek?
− Az 1. blokk esetében 2011. december 5-én nyújtottuk be a több ezer oldalas dokumentációt, az adatok értékelése után az Országos Atomenergia Hivatal tavaly decemberben engedélyezte, hogy az 1. blokk további húsz évig üzemeljen. Ez hatalmas szakmai eredmény, és egyben kiváló alapot, tudásbázist, tapasztalatot ad ahhoz, hogy a másik három blokkot is felkészítsük az engedélyeztetésre. Azt fontos tudni, hogy gyakorlatilag az üzembe helyezéstől − a nyolcvanas évek közepe óta − folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük az egységeket. Ez már szinte nem ugyanaz az atomerőmű, mint amit harminc éve üzembe helyeztünk, egy teljes generációval modernebb annál. Megerősítettük az épületek földrengésállóságát, 500 megawattra növeltük a blokkok névleges teljesítményét, teljesen felújítottuk a reaktorvédelmi rendszereket. Ilyen, az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges korszerűsítést, a biztonságot tovább növelő beruházást végzünk jelenleg is a 3. blokkon. Az idénre tervezett karbantartást és fejlesztést nagyjából másfél hónapja kezdtük, most körülbelül félidőnél tartunk. Természetesen megkezdtük a 4. blokk felkészítését is az üzemidő-hosszabbításra.
− Milyen munkálatokat jelent mindez?
− A blokkokat, ahogy minden évben, idén is teljeskörűen átvizsgáljuk, az üzemidő-hosszabbításra való felkészülés azonban több időt vesz igénybe, hiszen további húszévnyi biztonságos és magas rendelkezésre állású termelésre kell felkészíteni az egységet. Többek között elvégezzük a reaktor berendezéseinek anyagvizsgálatát, a turbinalapátok cseréjét, a pihentető medence hűtőkörének vizsgálatát, a főtranszformátor cseréjét, illetve a generátorok védelmének modernizációját. A 3. blokk a munkák elvégzése után, várhatóan valamikor a jövő év elején áll újra üzembe.
− Milyen forrásból fedezik az üzemidő-hosszabbítás költségeit?
− Ez nagyon fontos, és sokan nem tudják, hogy az atomerőmű minden fejlesztést a saját forrásaiból finanszíroz, tehát az üzemidő-hosszabbításhoz nincs szükség állami támogatásra, központi költségvetési forrásokra. Ráadásul ez hihetetlenül költséghatékony beruházás, talán az iparág hazai történetének leghatékonyabb projektje: ennyi pénzből egyetlen más megoldással sem lehetne 2000 megawatt termelő kapacitást létesíteni, és húsz évre szavatolni a folyamatos villamosenergia-termelést. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőmű működése nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, így a klímavédelmi célok megvalósulását is támogatjuk. A projekt tehát jelentősen hozzájárul Magyarország biztonságos áramellátásához, addig mindenképpen, amíg a tervezett új reaktorok üzembe állhatnak. De azokat az üzemidő-hosszabbítás semmiképp nem válthatja ki, hiszen a 2030-as években a meghosszabbított üzemeltetési engedélyek is lejárnak.
− Vagyis nyerhetünk húsz évet?
− Így van, a paksi blokkok további két évtizedig szolgálhatják Magyarországot. Ha pedig egyszer végleg le kell állítani őket, a hulladék elhelyezését és a létesítmény leszerelését is maga az atomerőmű finanszírozza majd, központi költségvetési forrásokra nem lesz szükség. Ezekre a feladatokra hozták létre ugyanis a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot. Ez sem köztudott, de az alap legnagyobb befizetője a paksi atomerőmű, és az évenkénti befizetéseinkből a működés évtizedei alatt összegyűjtünk annyi pénzt, hogy megnyugtatóan rendezzük ezeket a kérdéseket.
Szerző: (Napi Gazdaság)
