Teljessé teszi a takarékszövetkezetek Takarékbank alá tagolását a szövetkezeti törvény nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett s a parlament által tárgyalni kezdett újabb módosítása. A jogszabály szerint az eddig önálló takarékoknak a jövőben mind közgyűléseikről, mind az igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseikről előzetesen tájékoztatniuk kell a korábbi ernyő-, most már inkább úgy tűnik anyabankot, amelynek az ülések jegyzőkönyveit is záros határidőn belül postázni kell. Amennyiben a Takarékbank kezdeményezi valamelyik testület ügyrendjének módosítását, azt az érintett testületeknek automatikusan át kell vezetniük a takarék ügyrendjébe.
A törvénymódosítással korábban csak a mindenkori pénzügyi felügyelet számára lehetővé tett rendkívüli intézkedések megtételére jogosítják fel az Integrációs Szervezetet (ISZ). A megfogalmazás szó szerint úgy szól, hogy "a felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a felügyelet ilyen intézkedést még nem tett". A szűrő mindössze annyi, hogy a tervbe vett intézkedésről a felügyeletet előzetesen értesíteni kell, ám az intézkedés tudomásulvétele nem feltétele a kivételes intézkedések megtételének.
Ilyen felhatalmazás alapján az ISZ például bármely takaréktulajdonos szavazati jogát maximum egy évig felfüggesztheti, ha úgy ítéli meg, hogy a tulajdonos tevékenysége, a takarékra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését. A fenti intézkedéseket egyébiránt a törvény azon pontjai adják meg, amelyek a hitelintézeti törvény a takarékok működésének jogi kereteit szabályozó 216. paragrafusának kiegészítéséről szólnak − mivel azonban ezek az új keretszabályok a szövetkezeti törvényben kapnak helyet, s nem a hitelintézetiben, így − a kormányon belüli szervezeti elvek szerint − ezen passzusok ügyében nem az NGM, hanem az NFM a felelős kormányszerv.
Szerző: Nagy László Nándor
