Meglepetésre 1 százalék alá esett októberben a fogyasztói árindex. Utoljára 1974 februárjában volt Magyarországon ilyen alacsony az infláció (0,6 százalék) , igaz, akkor még máshogy számolták. A 0,9 százalékos éves drágulás mellett a hó/hó mutató meredek, 0,3 százalékos esése okozott meglepetést, ami leginkább az üzemanyagárak vártnál nagyobb csökkenésének köszönhető. A Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek a szeptemberi értékkel egyező, 1,3 százalékos mutatóra számítottak.
Az árindexre fölfelé a pénzügyi tranzakciós illeték nyári megemelésének utózöngéi hatnak még mindig. Bár a szolgáltatások havi alapon lényegében nem drágultak, ezen belül a pénzügyi szolgáltatások év/év mutatójának 45,7 százalékos szeptemberi emelkedése októberben 54,2 százalékig erősödött, vagyis erősen hat még a banki szolgáltatások árára a tranzakciós illeték megemelése, igaz, jövő februártól e körben is érvényesül a hatósági beavatkozás. Fölfelé hatott még a dohánytermékek drágulása, amelyben egyfelől a termékkör árrésének szélesítése mellett a trafikrendszer nyári kialakításának volt szerepe, viszont ennek hatása kisebb lett a vártnál. Elemzők szerint a dohánytermékek kereskedelmi szabályozása a vártnál rövidebb ideig és kisebb mértékben hatott az árakra, a havi alapú elmozdulás kicsi volt. Erőteljesen húzta lefelé az árszínvonalat az üzemanyagár mellett az élelmiszerek nyári drágulásának kiesése, valamint a tartós termékek és a ruházati cikkek árcsökkenése. Az élelmiszereknél erőteljes bázishatás érződött a tavalyi aszály miatt.
A tartós fogyasztási cikkek árának süllyedése a gazdaság gyengeségére utal. Ez egyfelől jöhet a belső kereslet visszafogottságából, másfelől monetáris szempontból utalhat arra is, hogy továbbra is széles a kibocsátási rés, vagyis kihasználatlanok a magyar gazdaság termelési kapacitásai. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is lefelé mutatnak, hiszen novemberben volt az újabb körös hatósági energiaár-csökkentés, amelynek elemzők szerint akár egy egész százalékpontos is lehet a hatása. Ha így lenne, akkor az októberi bázisról mínuszba fordulna a mutató. Jövőre pedig jön a hústermékek áfájának levágása mellett az ingyenes banki készpénzfelvétel bevezetése is.
Eközben viszont a szezonális és kormányzati árintézkedésektől tisztított maginfláció relatíve magasan, 3,4 százalékon ragadt. Bár inflációs nyomást ez sem jelez, arra utal, hogy a mostani alapfolyamatot mesterséges és átmeneti intézkedések befolyásolják. Az élelmiszerárak alakulása is kérdéses, elemzők szerint további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése. A teljes infláció decemberre 0,5 százalék közelébe eshet − véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. közgazdásza. Mivel a pénzromlás üteme várhatóan 2014-ben végig bőven a 3 százalékos cél alatt marad, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, ugyanakkor a maginfláció miatt indokolt az óvatosság − mondta Suppan. A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számít, de hozzáteszi: ez nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. A jelenlegi árazások alapján az MNB monetáris tanácsa 3,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, de nem kizárt a 3 százalék elérése sem − fogalmazott az elemző.
| Hó/hó | Év/év | |
| Infláció összesen | −0,3 | 0,9 |
| Maginfláció | 0,1 | 3,4 |
| Szeszes italok, dohánytermékek | 0,1 | 10,5 |
| Ruházati cikkek | 1,9 | −1,4 |
| Tartós fogyasztási cikkek | −0,1 | −1,9 |
| Háztartási energia | 0,1 | −8,9 |
| Egyéb cikkek, üzemanyag | −2,1 | −1,5 |
| Szolgáltatások | 0,0 | 3,8 |
| Élelmiszerek | 0,1 | 1,1 |
| Forrás: KSH | ||
Szerző: Gerőcs Tamás
