Nehéz dolga van annak, aki ki akarja bogozni, hogyan változott az államháztartás idei adósságálllománya. Egyfelől idén júniusban vette át az állam az ötezer főnél nagyobb lakosságszámú városok adósságát. Ez azonban csak látszólagos növekedés, hiszen az önkormányzati adósság végső soron állami adósság. A meghatározásban pont ez a különbség érhető tette, az államháztartás adósságába beleszámít, a központi körmányzatébe nem. Ráadásul átmeneti adósság emelkedést okoz, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kihasználva a kedvező piaci környezetet lényegében már 2014-et finanszírozza, azaz hosszabb távra biztosítja az ország fizetőképességét.
Jól alakul a külső környezet
A finanszírozásnál most kegyelmi állapot van, jórészt a külpiaci kedvező környezetnek köszönhetően − mondta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. Kockázat egyedül külföldről látszik, például, ha a Fed váratlanul megkezdené kötvényvásárlási programjának kivonását. Erre egyelőre nem számít az elemző. A kedvező helyzetet szerinte jól menedzseli az ÁKK, amely mind a deviza-, mind a forintadósságnál gyakorlatilag már a jövő év eleji lejáratokat finanszírozza elő, így a választásokig bebiztosítva leszünk. Sőt most már az is látszik, hogy az ÁKK idén az év hátralévő részében kissé még vissza is fogja az értékesítést. Hazai kockázatot még a jövő évi költségvetés jelenthet Gabler szerint, mivel a jövő évre relatíve kicsi tartalékot terveztek be, miközben feszes a büdzsé szerkezete. Tegyük hozzá, össze sem lehet hasonlítani a 2014-es költségvetést a korábbi választási évekkel, amikor az EU és IMF jóváhagyásával még a három százalék alatti célt sem sikerült kitűzni, nemhogy elérni.
Az országgyűlési választások várhatóan nem befolyásolják azt, hogy jövőre is folytatódik az adósságszerkezet javulása − mondta az elemző. Az ÁKK forint-többletkibocsátással várhatóan tovább tudja csökkenteni az adósságon belüli devizaarányt, főleg mivel − az Erste számításai szerint − jövőre is lesz várhatóan 1,8 milliárd eurónyi folyó fizetési többlet, továbbá komoly mennyiségű deviza érkezik uniós forrásokból. Gabler szerint évi 2-3 milliárd eurót át lehet váltani anélkül, hogy sérülne az ország finanszírozási stabilitása. Így a forintpiacon se alakulna ki túlkínálat és az MNB devizatartaléka se apadna. Egyedül a devizahiteles-mentő gyors végrehajtása írhatja felül az ÁKK számításait, hiszen az állomány ilyen típusú forintosítása könnyen elviheti azt a többletet, amit az állami devizaadósság kiváltására lehetne fordítani. Arról persze kevés szó esik, hogy a rekord alacsony kamatszint és az atomstabil árfolyam a hazai gazdaságpolitika sikere is, persze ezt nehéz lenne elfogadni, amikor a piacok csak a hagyományos keretekben tudnak gondolkodni.
Lent vannak a kamatok is
Pozitív, ha a kedvező kamatkörnyezet fenn tud maradni − fogalmazott a Napi Gazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A szakember kockázatot csak abban lát, hogy az utóbbi időben érzékelhető tőkekivonás történt a feltörekvő piacokról. Ez részben nemzetközi hatás következménye, hiszen most a tőke a kötvényalapokból a részvények felé vette az irányt. Ugyanakkor fundamentális okai is lehetnek, ha a befektetők elkezdenék alulsúlyozni a feltörekvő eszközöket. Ilyen Duronelly szerint például, hogy a fejlett piacokon kibontakozni látszó konjunktúrába ez a térség most nem kapcsolódik be, sőt néhol növekedési problémák lehetnek, ami később okozhat erőteljesebb piaci megrázkódtatást. Ez alól valószínűleg a magyar kötvények sem tudnák kivonni magukat. Mindezen aggodalmak ellenére a magyar adósságszerkezetben Duronelly nem lát veszélyt, mondván: az államkötvények négy és fél év körüli átlagos lejárata jónak tekinthető. A rövid lejáratú adósságprobléma elsőként a bankszektort érintheti és a vállalati finanszírozásban jelenthet gondot, nem az államéban.
A devizalejárat sem rövid és Duronelly szerint a nemsokára várható devizakötvény-kibocsátással nem lesz gond, a kedvező külső környezetet az ÁKK könnyen ki tudja használni. Jelenleg a devizaadósság lefedettségével sincs bajuk a befektetőknek, ahogy az adósság−deviza arány is kezelhetőnek tűnik. Az utóbbi pár évben itt volt érzékelhető süllyedés, az elmúlt évtizedet jellemző, 35 százalékhoz közeli arány irányába sikerült elmozdítani az adósság korábban megbillent szerkezetét. Az ÁKK adatai szerint a 2012. végi 40,2 százalékról szeptemberre 39 százalékra süllyedt a központi költségvetés devizaadósságának aránya, igaz, a forintban mért devizaállomány ez idő alatt 3,4 százalékkal nőtt. A tetemes mennyiségű forintkötvénnyel (mintegy 4902,5 milliárd forint) rendelkező külföldiek kezében a hangulat romlása ellenére sem csökkent az állomány, igaz rövidült is annak átlagos hátralévő futamideje, amely jelenleg 3,73 év. Ez arra utal, hogy a lejáratokat megvárják és ennek megfelelően csak lassan alkalmazkodnak a nemzetközi tendenciához.
