Szeptemberben nem csökkent tovább az infláció

A várakozásokhoz képest szeptemberben nem csökkent, hanem kissé nőtt az éves fogyasztói árindex, ráadásul a maginfláció az augusztusi 3 százalékról 3,5 százalékig kúszott vissza. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 1,2 százalékos fogyasztói inflációt jelzett előzetesen, ehhez képest az 1,4 százalékos, pénteken publikált KSH-adat nem szignifikáns eltérés. A havi drágulás viszont a várt 0,2 százalék helyett 0,5 százalék volt. Ez azért is meglepő, mert a szeptemberi adatot még nagyban segítette a tavalyi magas bázis is. Elvileg az alappálya szerint mostantól emelkednie kellene az árindexnek, ám a tervezett és bejelentett kormányzati intézkedések (újabb rezsicsökkentés és a jövő évi élelmiszeráfa-mérséklés) még lefelé húzhatják a mutatót.

A dohánytermékek és a pénzügyi szolgáltatások vártnál erőteljesebb drágulása nagyban hozzájárult a szeptemberi inflációemelkedéshez − mondta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. frissen kinevezett vezető makroelemzője. A szakértő arra számít, hogy novemberig fokozatosan emelkedik a mutató. Akár egy egész százalékponttal is visszahúzza az árindexet a novemberi rezsicsökkentés, aminek hatása egészen jövő novemberig érződik majd. Fölfelé hatja viszont a tavalyi magas szeptemberi bázis fokozatos kiesése, a dohánytermékek áremelkedése, valamint a lakossági fogyasztás várható élénkülése. Ahogy a lefelé mutató tényezők jövőre eltűnnek, úgy emelkedik vissza az árindex akár a 3 százalékos célérték fölé. Ez abból is látszik Gabler szerint, hogy a maginfláció jóval a jegybanki cél fölött jár. Összességében nem számít nagy árugrásra, úgy látja, hogy a kormány által prognosztizált 2014-es átlagos 2,4 százalékos mérték reális.

A történelmi léptékben is alacsonynak számító infláció nemzetgazdasági hatásainál kedvező és kedvezőtlen folyamatokat egyaránt lát Gabler. A költségvetés bevételei felől kedvezőtlen, hogy kisebb az áfabevétel, lényegében emiatt kellett az utóbbi hónapokban többször is hozzányúlni a költségvetéshez − a lakossági szokásokra viszont jótékonyan hat. Az alacsony jövedelműek fogyasztását például segíti, hiszen kiadásaiknál az élelmiszer és energia súlya nagyobb. A megtakarító csoportoknál pedig a befektetési magatartásra van némi hatással a kis pénzromlás, hiszen az elérhető kamatok, hozamok folyamatosan lefelé tartanak, amiatt válnak most egyre népszerűbbé a befektetési jegyek. Azon belül is különösen a pénzpiaci alapok kedveltek, hiszen ott a relatív hozamelőny éppen a kamatvágások miatt nőtt.

A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülése látszódik, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen − véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szakértője. Miközben a banki szolgáltatások drágulása mellett a fővárosi taxitarifa emelése is húzza az indexet, az élelmiszeráraknál enyhülő nyomást jelenthet az agrártermelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak zuhanása. Suppan az idén 1,9, jövőre 1,6 százalékos átlagos drágulásra számít, azzal, hogy a sertés- és baromfihúsok áfájának csökkentése lefelé mutató kockázatot jelent.

A külső környezet növeli az MNB mozgásterét a monetáris lazításra, hiszen a Fed eszközvásárlási programjának szűkítése elmaradt, valamint Janet Yellen kinevezése a Fed élére azt sugallja, hogy a korábban vártnál lassúbb lehet a Fed visszavonulása. Ez azonban előbb-utóbb bekövetkezik, ami újra emeli a fejlett piaci hozamokat és nyomás alá helyezi a feltörekvő piacokat is. Gárgyán Eszter, a Citibank közgazdásza is úgy látja, hogy jövőre jelentősen, 3,2-3,5 százalékig gyorsulhat a fogyasztói árindex, ami kérdésessé teszi az alacsony alapkamat fenntarthatóságát. Bár a kedvező külső környezet miatt októberben újabb 20 bázispontos vágásra számít az elemző, ha a maginfláció tovább emelkedik, és ha a devizahiteles mentő csomaggal kapcsolatos kockázatok is megjelennek a magyarországi eszközárakban, akkor novemberben már legfeljebb 10 bázispontos vágásra marad tér − véli a prognoszta.