Kezdődhetnek a fejlesztések az iskolákban

− November elején − a kormány döntése alapján − fizethetik a bérkompenzációt azoknak a pedagógusoknak, akiknek a szeptemberi béremelés ellenére nem emelkedett a fizetésük.

− Az adatok szerint nagyjából négyezer pedagógus bére lényegesen magasabb, mint az azonos státusú kollégáiké, ezért az új bérrendszer számukra nem jelentett előnyös változást. A kormány intézkedett, hogy a szakterület dolgozza ki részükre a kompenzációt. A rendelkezésre álló adatok szerint mindössze pár száz pedagógus, többségében iskolaigazgató esetében van szó olyan nagy összegű fizetésről, amelyet az állam nem tud biztosítani. Közben a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma bevonásával munkacsoport jött létre, amely összehasonlító elemzést készít, hogy a bérkompenzáció egységes munkáltatói elveken alapuljon, a pedagógusi életpályarendszer bérfinanszírozásra vonatkozó részét ugyanis egységes szabály- és elvrendszer alapján célszerű működtetni. Ám a havi jövedelemkimutatás alapján látható, hogy például egy intézményvezető kiugróan magas fizetése egy-egy projekt megbízási díjából adódott, ami akár 100−200 ezer forintos többletjuttatást jelentett. Ugyanakkor ez nem garantált illetményelem, ennek kompenzálása nem várható el. Ami a bércsökkenést illeti, tömeges jelenségről nem beszélhetünk, ezt a szúrópróbaszerű átsorolási ellenőrzések is bizonyítják. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) munkáltatói szerepéből adódóan egyenként vizsgálta meg a panaszos ügyeket is, továbbá a kincstár elektronikus felületének fejlesztéseivel sikerült feldolgozni az új jövedelemkonstrukció egyénenkénti eredményeit is.

− Sokan a panaszkodnak a kormány kommunikációjára, amely 30−70 ezer forintos fizetésemelkedésről szól az oktatásban, ezzel szemben több tanárnak egyetlen fillérrel sem lett magasabb a bére...

− Az említett körön kívül minden pedagógusnak jelentősen nőtt a bére. A pedagógusok októberben már tapasztalhatták a fizetésemelést. Hosszú távú célunk, hogy az ország különböző részein ne legyenek az eddigiekhez hasonló nagy különbségek a pedagógusbérek között. Az egységes rendszer például figyelembe veszi az iskolákban tanulók számát, a tantestület nagyságát, a hátrányos helyzetű gyerekek arányát, a pedagógusok többletmunkáját. (Például az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő igazgatók havi 60 ezer forintot kaptak pótlékként.) Az új jogszabály szerint egyes pótlékok megszűntek ugyan, a bérkompenzáció alapján azonban a munkavállalók nem esnek el a korábbi juttatástól. Ennek az egységes bérkompenzációs rendszernek a kidolgozása most az egyik legsürgetőbb feladatunk. A cél az anomáliák megszüntetése.

− A pótlékok közül az augusztus végén elfogadott köznevelési törvény módosítása szerint hét pótlék marad meg. Ezek között szerepel az osztályfőnöki és az intézményvezetői is, mértékét az illetményalap 40−70 százaléka között határozzák meg. Mindenki a minimumot kaphatja?

− A szeptemberi átsorolások a garantált illetményt és a minimumpótlékot adják, majd a novemberi fizetéskor − szeptembertől visszamenőleg − kapják meg az érintettek a kompenzációt.

− Nagy port kavart a délutáni (16 óráig tartó) iskolaidő is.

− A családok nagy többségében a szülők dolgoznak napközben. Társadalmi igényként jelent meg, hogy az iskolák gondoskodjanak a délutáni felügyeletről. Ezt egyesek helyeselték, mások vitatták. Ahhoz azonban, hogy a kétkedők hangja is elcsituljon, meg kell valósítani az \"értelmes iskolai időtöltést\" a gyerekek számára, mind a szülők, mind a pedagógusok igényeinek, elvárásainak és lehetőségeinek figyelembevételével. Ehhez a tanárok szemléletváltására van szükség.

− Ön szerint van még lelkes pedagógus?

− Optimista vagyok. Aki eddig is sokat foglalkozott a tanulókkal, nem a pénzért tette, hanem hivatástudatból.

− A pálya erőteljes presztízsveszteséget szenvedett el, amire az elmúlt pár év ráerősített.

− A mondat második felével egyáltalán nem értek egyet. A jelenlegi oktatásirányítás és a kormány intézkedései egyértelműen arról tanúskodnak, hogy javítani akarják mind a hivatás, mind a pályán lévők társadalmi elismertségét. Ezért is indulnak motiváló programok a pedagógusjelöltek támogatására, pályára vonzására, mint például a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, amelyet 80 millió forintos kerettel hirdettünk meg.

− A tankerületek infrastrukturális ellátottsága hiányos, nincs számítógép és megfelelő internetes elérhetőség, sőt telefon sem... Ez nem az önök \"sara\"?

− A tankerületek infrastrukturális ellátottsága kiépült, előbb, mint a KLIK-é. Fontos, hogy a területi ellátottság alkalmas legyen az iskolai adminisztrációs terhek átvételére, annak csökkentésére. Kormányzati segítséggel a járási hivatalokkal együtt kellett ezt kiépíttetni a tankerületekben. A 198 tankerület informatikai fejlesztésére 1,2 milliárd forintot kaptunk. Hátra van azonban még az eszközök és berendezések szolgáltatói szintű működtetése is. Ezt a tevékenységet a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.

− Hogyan értékelik a KLIK egész éves munkáját? Elérte a célját?

− Gyors problémamegoldással sikerült feloldani és kezelni a feszültségeket. Az esztendő első felét az átadás-átvétel uralta, mostantól azonban a szervezet és az oktatás fejlesztésére koncentrálunk, amihez kellő forrás is rendelkezésünkre áll. Önmagában a KLIK költségvetése 435 milliárd forint, amelynek féléves teljesítése 56,17 százalékos. Ennek csaknem 60 százaléka dologi kiadásokra ment, a többi személyire. Az előirányzat év közben több alkalommal változott: 300 millió forint jut vis maior helyzetre, míg az új feladatokra − mint például a pedagógus-ösztöndíj − 80 millió forintos keretet különítettünk el. Az uniós, TÁMOP-, TIOP-, KEOP-forrásokból 2014 végéig több mint 20 milliárd forint jut a futó projektekre, és ezenfelül is van még 10 milliárd forintos kiemelt projekttervünk. Ez azt is jelenti, hogy az idei év a szakmai feladatok megvalósításához illeszkedően már valóban a fejlesztésekről szólhat.

− Sztrájkra készülnek a pedagógusok.

− A kollektív szerződés tárgyalásai már hetek óta zajlanak a reprezentatív szakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével. Sztrájkkal pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete fenyeget. A munkabeszüntetéssel való fenyegetés már nagyon régóta húzódik. Lassan a miértje is elfelejtődik. Kérdem én, miért is kellene sztrájkolni? A közös gondolkodás véleményem szerint sokkal célravezetőbb lenne a sztrájkfenyegetőzésnél.