A tavalyi magas bázis miatt tovább mérséklődhet az infláció szeptemberben, a Napi Gazdaság konszenzusa 1,2 százalékos éves drágulást, míg havi alapon 0,3 százalékos pénzromlást prognosztizál (az adatot pénteken közli a KSH). A hatósági árváltozások körüli bizonytalanság miatt viszont eltérnek az egyes elemzői kommentárok azzal kapcsolatban, milyen mélyre süllyedhet az év hátralévő részében a mutató.
Az élelmiszerek, ruházati cikkek és a benzin esetében szezonális okok miatt számít áremelkedésre Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője, emiatt szerinte 0,4−0,5 százalékos lehetett a szeptember havi drágulás. Éves összevetésben viszont 1,3 százalékon stagnálhatott a mutató. Októberben például a most tapasztalható benzinárcsökkenés miatt a havi adat biztosan jobb lesz, decemberben pedig újabb áram- és gázárcsökkentés várható, aminek hatására az Erste számításai szerint 0,8 százalékig süllyed az év/éves index. Idén összességében 1,8 százalékos éves átlagos pénzromlást várnak és jövőre sem lesz ennél lényegesen magasabb, jelen ismeretek szerint 2,3 százalékos lehet a 2014-es átlag. Ráadásul − teszi hozzá Nyeste − ebbe még nem számolták bele a most bejelentett élelmiszeráfa-csökkentést. Nyeste idén még háromszori 20 bázispontos vágást vár, vagyis a monetéris tanács minden kamatülésén lesz kamatcsökkentés, így az év végére 3 százalékra ereszkedhet az alapráta. Ennek nem csupán a belső feltételei adottak, az amerikai jegybank szeptemberben elmaradt szigorítása is növelte az MNB mozgásterét, ám a későbbiekben az Erste szakemberei is arra számítanak, hogy a külső tér szűkül.
A korábbi prognózisokhoz képest is alacsonyabb inflációs pályának vannak költségvetési mellékhatásai is. Idén a gazdaság valószínűleg inkább stagnál, így összességében a nominális GDP sem nő látványosan, ami miatt viszont szinte lehetetlen lesz a bruttó államadósság további csökkentése. A költségvetés bevételi oldalának (például áfabevételek) sem tesz jót az alacsonyabb inflációs pálya, és ha ehhez jövőre még egy szélesebb körű áfacsökkentés is hozzájön, akkor Nyeste szerint nem biztos, hogy akár a 2 százalékos optimista növekedési prognózis mellett is fenntartható lesz a 2,9 százalékos áht-hiánycél.
Máshogy számolja az inflációs ciklust Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője. Szerinte a bázishatásnak köszönhetően most szeptemberben lesz az inflációs pálya alja, szinte biztos, hogy a múlt havi érték alá süllyed a mutató. Tavaly szeptemberben tetőzött ugyanis a drágulás 6,6 százalékon, és most az éves adatban még a legutóbbi rezsicsökkentés is éreztetni hatását. A következő hónapokra visszafogott emelkedést vár, mint mondta, ez a novemberi újabb hatósági árcsökkentés begyűrűző hatásától függ. Összességében idén 2 százalék körül alakulhat az átlag, ami mögött a folyamatok nem változtak: gyenge a belső kereslet, emiatt mérsékelt drágulás, néha árcsökkenés is tapasztalható a szolgáltatások és a tartós fogyasztási termékek esetében, míg a mezőgazdasági cikkek árát szezonális hatások mozgatják, illetve most az alkohol és a dohányáruk esetében is van némi bizonytalanság − mondja Jobbágy, aki havi alapon szeptemberre 0,2 százalékos drágulást vár.
