Több sebből vérzik a magyarországi hajózás ügye: hiányos a közlekedéspolitika és a pálya állapota sem elfogadható − mondta lapunknak Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) elnöke. Véleménye szerint a pályát − azaz a Duna medrét − a sínekhez, utakhoz hasonlóan karban kell tartani, auzonban nem sok minden történt az elmúlt időszakban, s bár a Vituki Nonprofit Kft. elkészítette a megalapozó tanulmányt, abból végül nem lett semmi, az e célra rendelkezésre álló 20,2 milliárd forint uniós forrást más beruházásokra csoportosították át. Magyarország volt az egyetlen, amely nem írta alá a dunai vízi út fejlesztéséről szóló miniszteri nyilatkozatot − fogalmazott Szalma.
A Mahosz elnöke nem szeretné, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy az egész magyar személyhajózási flotta libériai lobogó alatt közlekedne, mert kifizethetetlenek a magyar lobogó használatához kapcsolódó hatósági díjak. Az utóbbi időkben végrehajtott drasztikus díjemelés miatt azonban a magyar hajósoknak jóval olcsóbb más nemzetek lobogóival működtetni vízi járműveiket. A szakhatósági díj például 1568 forintról negyvenezerre nőtt, a különleges szállítás (például veszélyes áru) engedélyezéséért eddig 16 ezret, mostantól pedig 87 ezer forintot kell fizetni, de 19 ezerről 68 ezerre nőtt a kedvtelési célú vitorlás kisgép hajóvezetői képzésének díja, a vizsgadíj pedig 5600 forintól 48 ezerre. Úgy látja, hogy a hagyományosan színvonalas magyar hajósutánpótlás-képzés és a szakvizsgázás is veszélybe került az átgondolatlan díjemelések miatt. A díjak csökkentéséről a szövetség tárgyalásokat kezd a kormányzattal.
A hajózási pályát rendbe kellene tenni, ennek hiányában például az aszályos idő évi hárommillió tonna kiesést eredményez, ami 120 milliárd forintos kárt jelent a mezőgazdaságnak − sorolta Szalma. A Mahosz megkezdi a felkészülést az elektronikus térkép navigációs rendszer bevezetésére, amelytől azt várják, hogy a hajózás biztonsága nagymértékben javul.
