Magyarország válságállóvá vált, mert a nyitott és rugalmas gazdasághoz, stabil államháztartáshoz szükséges reformokat véghezvitte − mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a HBLF XIII. pénzügyi csúcstalálkozóján. Járai Zsigmond volt jegybankelnök a kormányt dicsérve megállapította: valóságos fordulat következett be a magyar gazdaságban, bár így is lemaradtunk a régióhoz képest. Csapnivalónak minősítette a Simor András-féle jegybanki vezetést, a folyamatos kamatcsökkentést és a növekedési hitelprogramot rég meg kellett volna kezdeni − tette hozzá.
Kevésbé volt optimista Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője, aki szerint bár Magyarország a külső és belső egyensúlyi mutatók terén jól teljesít, ám a hitelkitettség, az MNB devizatartalékának esetleges csökkentése aggodalomra adhat okot, illetve kockázatot jelent az infláció 2014-re várt gyorsulása. Úgy vélte, jók a gazdaság rövid távú növekedési kilátásai, de a középtávúak, illetve a potenciális növekedés esélyei már kevésbé.
Magyarország leszakad a visegrádi országoktól, de ez a leszakadás nem most, hanem már több tekintetben az évezred elején megkezdődött, mégpedig az állami túlköltekezés, a versenyképességet romboló, a gazdaságot torzító intézkedésekkel, az állami túlfoglalkoztatottsággal − vélekedett Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. Bajnai Gordon, az Együtt−PM vezetője szerint a kormány többfrontos háborút indított, de minden téren vesztésre áll. Az államadósság 2000 milliárd forinttal magasabb a három évvel ezelőttinél. Orbán Gábor, az NGM államtitkára ugyanakkor fenntarthatónak nevezte a stabilizációt és az általa generált növekedést, miközben Mellár Tamás, a KSH volt elnöke úgy vélte, a tőkeállomány csökkenése, a foglalkoztatás gyengesége és a kutatás-fejlesztésre költött pénzek alacsony szintje azt mutatja, hogy marad a nulla százalék körüli potenciális kibocsátás.
